Sosem mennek nyugdíjba

– Mikor mennek nyugdíjba?
– Hogy mikor megyünk nyugdíjba, ez a kérdés a társulatunknál nem aktuális, hiszen nálunk az átlagéletkor 28 év. Hogy ki meddig bírja a színpadi munkát, az persze függ attól, milyen állapotban vannak az ízületei, az izmai, és az esztétikai szempontok sem utolsóak. A szerencsésebbek 35-40 esztendős korukig is táncolhatnak.

– Jelenleg hányan erősítik a csapatot?
– Tíz éve szűnt meg az önállóságunk, azóta a Hagyományok Házához tartozunk. Művészeink a költségvetési intézmény hivatásos társulatának tagjaiként közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Tizenkilenc pár, két zenekar és a műszaki dolgozók alkotják a közösséget.

– Volt, illetve van a Magyar Állami Népi Együttesnek legendás időszaka?
– Több is. Az 1951-es megalakulástól a hetvenes évekig Rábai Miklós neve fémjelezte a sikereket, neki köszönhető a világszínvonalú megjelenés. Az utána következő másfél évtizedben Tímár Sándor vezette az együttest, munkássága a magyarországi táncházmozgalom létrejöttével is összeforr. Az utóbbi tíz évről annyit: én Sebő Ferencet váltottam az együttes élén.

– Milyen most a helyzetük?
– Nem könnyebb és nem nehezebb a korábbiaktól. Kezdetben a műfaj újszerűsége miatt nagyobb figyelmet kapott, a politika is jobban felkarolta. A „vasfüggöny” mögül valahogy simábban talált utat magának az optimizmust, vidámságot sugalló néptánc. Manapság nem lehet tetten érni a direkt politizálást, ha csak azt nem nevezzük annak, hogy a népi-nemzeti kultúra nem volt minden kormánynak fontos.

– Most ezzel nem lehet baj!
– Nemrég a kultúráért felelős államtitkár azzal köszöntötte a jubiláló együttest, hogy a „válságból fakadó kulturális elbizonytalanodás” idején érdemes a társulatunkra figyelni. Jó lenne, ha nem csak a „kulturális elbizonytalanodás” adna erre alkalmat! De vegyük úgy, hogy ez az üzenet pozitív.

– Hogyan ünnepelnek?
– Eddig a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a Hagyományok Házában adtunk jubileumi műsort, augusztus 18-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpad következik, ahol az együttes legelső, Ecseri lakodalmas, illetve legutolsó, Álomidő című előadásának keresztmetszetét mutatjuk be. Ezekből nyomon követhető, hogy hat évtized alatt mi változott és mi lett állandó.