Lángok az apostolok fején

Az ünnep eredete a Bibliában található, az apostolok cselekedeteiről szóló részben. Jézus tanítványai és anyja, Mária összegyűltek Jeruzsálemben. Az elbeszélés szerint csoda történt, az egybegyűltekre lángnyelvek szálltak. Ez a Szentlelket, Isten harmadik megjelenési formáját jelképezte, aminek eljövetelét Jézus még földi életében megígérte az őt követőknek.

A tanítványok magatartása ettől kezdve megváltozott, feladták rejtőzködő életmódjukat és a nyilvánosság előtt vállalták, sőt terjesztették meggyőződésüket Jézus feltámadásáról. Ezért pünkösd a Szentlélek kitöltetése mellett az egyház születésnapja is. Ekkor történt egy másik – akár jelképként is értelmezhető – csoda: Péter apostol beszédét a tömegben ki-ki a maga anyanyelvén értette.

Maga a pünkösd szó – a görög pentekosztészból magyarosodott – ötvenediket jelent. Azért ötvenedik, mert a húsvét, vagyis Jézus feltámadását követő ötvenedik napra esik. Ezért a húsvéthoz hasonlóan mozgó ünnep, csak az a biztos, hogy május 10. és június 13. közé esik.

A pünkösd egyedülállóan keresztény ünnep, a világ egyéb vallásai között – ellentétben például a karácsonnyal, Isten megtestesülésével – nincs megfelelője. Előzménye azonban igen, mégpedig a zsidó vallásban. A zsidók az Egyiptomból való szabadulást követő 50. napon az Isten velük való szövetségkötését, valamint az aratás befejezését és a gyümölcsérést ünnepelték. Ennek adott új tartalmat a kereszténység.

Az ünnepek átértelmezése egyébként általános vallási és politikai jelenség. Gondoljunk például a karácsonyra, amely a pogány napünnepből vált Jézus születésnapjává, illetve augusztus 20-ra, amelyet Szent István ünnepéből a szocializmus évei alatt az alkotmány ünnepévé tettek. A rövid ideig uralkodó pünkösdi király megválasztásának és megkoronázásának szokása egy időben annyira erősen élt a nép körében, hogy az még a nagypolitikát is befolyásolta. Ferenc Józsefet eredetileg pünkösdhétfőn koronázták volna magyar királlyá, ám a szervezők idejében észbe kaptak: nem volna jó üzenete az időpontnak, hiszen akinek a fejére ilyenkor kerül korona, az hamarosan el is veszítheti azt. Az eseményre végül néhány nappal pünkösd után került sor. S lám, Ferenc József évtizedekig Magyarország uralkodója maradt...