Az a szörnyű nap

Tizenkilenc terrorista szállt fel aznap reggel összesen négy repülőgépre Bostonban, a New York melletti Newarkban és Washingtonban, hogy eltérítsék a túlpartra, San Franciscóba és Los Angelesbe induló járatokat. Az American Airlines 11-es járata 8.46-kor csapódott a Világkereskedelmi Központ északi tornyába, a United Airlines 175-ös járata 17 perccel később: 9.03-kor vágódott a déli toronyba. A géprablók egy másik csoportja vezette az American Airlines 77-es járatát a Pentagon épületébe reggel 9.37-kor, a negyedik gép, a United Airlines 93-as járata Pennsylvania államban, Shanksville közelében zuhant le 10.03-kor, miután a gép utasai visszafoglalták a repülőgépet. Ez a gép eredetileg vagy a Capitoliumot, vagy a Fehér Házat vette volna célba. A támadások során a legfrissebb adatok szerint 2982-en vesztették életüket. Kilencvenkét nemzet siratta halottait, a legidősebb 85, a legfiatalabb mindössze két és fél éves volt.

Amerika nem felejt. Háborút indított előbb Afganisztán, majd Irak ellen.

Amerika nem felejt: emlékművek állításával emlékezik a hősökre. A Pentagonban okozott károkat egy éven belül kijavították, s a helyszínen megépítették a Pentagon Memorial emlékművet. Két éve, november 8-án adták át a 93-as járat emlékhelyét, a Flight 93 National Memorialt.

A World Trade Center ikertornyai helyszínén a romok eltakarítását követően elkezdődtek az újjáépítések. A környéken megsérült irodaépületek helyreállítása mellett a legfőbb hangsúly az új toronyra esett, amelyet a tervezés idején Freedom Towernek, vagyis Szabadság toronynak neveztek, mára a kevésbé patetikus, ámde a pontos helyét jobban kifejező One World Trade Center nevet viseli. Az építkezés jól halad, a következő években át is adják a csavart formájú komplexumot, amely – hogy azért némi patriotizmus mégiscsak költözzön az épületbe – a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának évére emlékeztető, 1776 lábnyi, vagyis 541 méter magas lesz. További három új irodaház és egy lakóház is emelkedik majd a téren.

Amerika nem felejt. Már majdnem kész a Szeptember 11. Múzeum is, ha minden igaz, jövőre már ez is látogatható. Benne lesz az Utolsó oszlop is, egy 58 tonnás, 11 méteres hatalmas betongerenda, amelyet a merénylet után, 2002 májusában vágtak ki a déli torony alapjából, és azóta gondosan őrizték a Kennedy Nemzetközi Repülőtér egyik hangárjában. Az amerikai zászlókkal körbevett, fehér védőburkolattal fedett, függőlegesen elhelyezett rúdra tűzoltó- és rendőrjelvényeket helyeztek. Az oszlop nemcsak azért jelképes, mert az utolsó nagy elem volt, amelyet eltávolítottak a romokból, hanem mert az áldozatok családtagjai és a mentőmunkások az utóbbi években megemlékezéseket tartottak mellette. Köréje épül a múzeum.

Amerika nem felejt. Most vasárnap átadják a legnagyobb emlékművet az ikertornyok egykor volt helyén. Középpontjában, pontosan a tornyok „lábnyomában” két hatalmas medence épült acélból, betonból és polírozott gránitból, rajtuk a 2982 nevet tartalmazó lista. És egy vízesés, az ország legnagyobb mesterséges vízesése. A két medence leginkább a hiányról szól, az ikertornyok hiányáról, és arról a veszteségről, amit a gyilkos rombolás okozott. S egyben egy hely lett és lesz, ahol vigaszt keresve emlékezhetünk majd nemzedékről nemzedékre. Négyszáztizenhat fát ültettek a medencék köré. Minden fa ugyanúgy néz ki, mindegyik tölgy, egyet kivéve, amelyik egy kicsit sötétebb, magasabb és dúsabb, mint a többi. Ez a fa, a „túlélés fája”, 95 százaléka megsérült az összeomlott tornyok tövében. De az emberek nem engedték kivágni, elvitték Bronxba, ahol egész eddig ápolták, s most létével jelzi Amerika elpusztíthatatlanságát.

Amerika nem felejt. Oszama bin Ladent, a terrorakció kitalálóját és legfőbb szervezőjét az amerikai haditengerészet kommandósai május elsején megölték.
– Igazságot tettünk – mondta Obama elnök.