Terrorizmus vagy sem?

A szakszervezeti vezető szerint a Vörös Hadsereg Frakció – az 1970-es évek elejétől három évtizeden át gyilkosságok tucatjait elkövető terrorszervezet – reneszánszát éli, ez a támadássorozat egy újabb, szélsőbaloldali terrorhullám nyitánya. Véleményével nincs egyedül.

Múlt hétfő óta rendőrök és vasúti dolgozók 17 gyújtóbombára bukkantak a berlini főpályaudvaron és a környék több vasúti csomópontján a sínek közé rejtve. Ezek közül kettő fel is robbant, s bár senki sem sérült meg, a történtek így is jelentős késéseket és számos járat törlését eredményezték.

Amúgy hamar megkerült a gyújtóbombák gazdája: egy Hekla nevű csoport még a múlt hét elején internetes közleményben állította, ők állnak az akció mögött. Követelik, hogy Németország vonuljon ki Afganisztánból, valamint engedjenek szabadon egy amerikai katonát, akit azzal vádolnak, hogy diplomáciai iratokat bocsátott a WikiLeaks internetes hírszerző portál számára. Aztán pár nappal később – az egyre hevesebb terrorvádak láttán – már finomítottak: újabb internetes közleményben arról győzködték az aggodalmaskodó németeket, hogy a gyújtóbombák emberre nem jelentenek veszélyt, céljuk pusztán a jel- és adatkommunikáció megzavarása volt.

A szélsőbalos terrorizmus falra festése a baloldalt is heves tiltakozásra késztette: Dieter Wiefelspütz szociáldemokrata politikus szerint „nem minden gyújtogató végzi terroristaként”. A német jog is inkább ezzel ért egyet: a szövetségi bíróság egy 2007-es rendelete szerint a politikai indíttatású gyújtogatás abban az esetben tekinthető terrorcselekménynek, ha jelentősen veszélyezteti az államot, ha nem, akkor az ilyen szervezetet a hatóságok csak bűnözői csoportnak minősítik. Mindenesetre a német vasutat üzemeltető Deutsche Bahn 100 ezer eurós jutalmat ígért a nyomravezetőnek.