Kim Philby, az úri kém

Hogy a szellemi kihívásból miképpen lett antifasiszta hírszerzés, majd a háború után hazaárulás, abban közrejátszott a becsvágy, zsarolhatóság, kommunista szimpátia, s persze a történelem fordulata is. A Cambridge-i Ötök néven ismert hálózat tagjai a brit hírszerzésben és kémelhárításban kaptak állást. A II. világháború alatt szovjet dezinformációs anyagokat juttattak el a németek kezébe, megkerülve a szövetséges hírszerzést. Később, az ötvenes évek második felében pedig titkos katonai és nemzetbiztonsági adatokat adtak át a szovjeteknek.

Mindnyájuk közül a száz éve született Kim Philby volt a legtehetségesebb, ő jutott a legmagasabbra, a titkosszolgálat egyik vezetője lett. Tudni kell, hogy őt sokkal inkább kommunista meggyőződése, mint zsarolás vagy megvesztegetés késztette a kémkedésre. 1949-ben Washingtonba helyezték át, és összekötő tisztként szolgált a brit és amerikai titkosszolgálatnál. E poszt révén mindkét ellenséges országról egyszerre hullott információ a szovjet kémszolgálat ölébe. Philby hihetetlen károkat okozott nemcsak az MI5 és a CIA titkai átadásával, hanem azzal is, hogy idejében riasztotta cinkosait, Burgesst és Donald MacLeant, a „Csodálatos Ötök” tagjait. Ezzel hozzásegítette őket, hogy a Szovjetunióba meneküljenek, amikor a brit titkosszolgálat felfedezte kétkulacsosságukat és felelősségre vonás várt rájuk.

Philby körül is szorult a hurok. Egy, a Szovjetunióból szökött hírszerzőtiszt rávallott, de akkorra már erős gyanúba is került. Az MI5 1955-ben bocsátotta el, majd újságíróként dolgozott, s 1963-ban – amikorra árulása lelepleződött – bejrúti tudósítói posztjáról Moszkvába dezertált. A KGB ezredessé nevezte ki, feleségül vett egy lengyel-orosz nőt, és 1988-ban bekövetkezett haláláig a hatalom kiváltságait élvezve, visszavonultan élt.