Legyen halálbüntetés?

Habár Európában – így hazánkban is – jó ideje nincsen halálbüntetés, az Egyesült Államok néhány állama még mindig gyakorolja ezt a büntetési formát. Mint egy nemrég készített felmérés is bizonyítja, az amerikaiak többsége egyet is ért a halálbüntetéssel.

Ország-világKovács Réka2012. 01. 25. szerda2012. 01. 25.
Legyen halálbüntetés?

Az amerikai Pew Research Center rendszeresen végez felmérést, azt vizsgálva, vajon miként állnak az állampolgárok a halálbüntetéshez, mint az elítélt gyilkosokkal szemben alkalmazható szankcióhoz. Kiderült, hogy jelenleg az amerikaiak 62 százaléka támogatja ezt a büntetési formát, míg 31 százalékuk ellenzi.

Az elmúlt évtizedek során többször elvégzett kutatásból jól látszik, hogy a lakosság véleménye hullámzó ez ügyben. Legtöbben 1996-ban gondolták úgy, hogy a halálbüntetés jogos büntetési forma, ekkor 78 százalékuk értett ezzel egyet, és csak 18 százalékuk ellenezte azt. A legelső ilyen témájú felmérést 1936-ban végezte a Gallup, akkor a válaszadók 59 százaléka támogatta a halálbüntetést. Legkevesebben a 60-as években támogatták, ekkor 42 százalék értett egyet az elítélt gyilkosok kivégzésével, és ez volt az egyetlen felmérés, amely nagyobbnak jelezte a halálbüntetést ellenzők arányát (47%), mint az azzal egyetértőkét.

A téma heves vitákat vált ki évtizedek óta: a támogatók többsége szerint az elítélt gyilkosok megérdemlik a halált, hiszen a büntetésük így lesz arányos a tettükkel. De vannak, akik szerint azért szükséges, mert az életfogytiglani börtönbüntetés költsége túl nagy terhet róna a börtönök fenntartó szerveire, 6 százalékuk pedig reméli, a büntetés elrettentő erővel hat a társadalom többi tagja számára.

Az ellenzők ezzel szemben úgy vélik, hogy ez morálisan összeegyeztethetetlen az elveikkel, sokan pedig attól tartanak, hogy az igazságszolgáltatási rendszer hibái miatt esetleg ártatlan embert végeznek ki a valódi tettes helyett. A szankciót elutasítók 16 százaléka vallási okokra hivatkozik, mondván élet és halál kérdéséről ember nem jogosult ítélni. – olvasható az ELTE hírlevelében.

Ezek is érdekelhetnek