Már ölni is lehet?

Az év első napjától alkotmányos alapjog az önvédelem és a magántulajdon védelme. A sajtóban megjelent információk alapján azonban sokan félreértik a helyzetet, s úgy vélik, ezentúl bármivel védekezhetnek például egy betörés esetén – akár engedéllyel tartott fegyvert, husángot vagy kést is használhatnak, merthogy a bíróságok már nem vizsgálják, hogy a védekezés arányban állt-e a támadással.

Ország-világSzücs Gábor2012. 01. 30. hétfő2012. 01. 30.
Már ölni is lehet?

Ez azonban nincs így, hiszen az új jogszabály továbbra is „a törvényben meghatározottak szerinti” elhárításról ír, vagyis a jelenlegi Btk.-ról, amely pedig megköveteli az arányosságot. Mivel ezek szerint messze még az egységes jogértelmezés, és főleg a megfelelő jogszabály, az új törvény pszichikai hatásairól kérdeztük Végh József kriminálpszichológust.

 


– Ez kétségkívül egy tisztázatlan helyzet. Hiszen a megtámadott joggal érezheti úgy, hogy miután alapjoggá emelték az önvédelmet, ezt gond nélkül meg is valósíthatja. Ugyan a husángtól a vasvilláig és a párna alá tett kisfejszéig eddig is sokan és sokféle módon várták a hívatlan látogatót, de ezek a fegyverek most hangsúlyosabb szerephez jutnak. Az elkövetők talán egy ideig óvatosabbak lesznek, hiszen a korábban csak ismeretlennek számító lakás most egy csapásra ellenséges terület lehet, ahol támadásra is számíthatnak.

– Olvasóink közül sokan élnek egyedül, kistelepülésen, akár tanyán. Gondolja, hogy ez a visszatartó erő rájuk is érvényes?
– Nem hinném… Sajnos a rosszfiúk is igyekeznek a könnyebb ellenállás irányába dolgozni, vagyis az idős, egyedül élő ember fokozottabb veszélyben van, mint egy városi lakos.

– Régebben a hajnali órák voltak a veszélyesebbek, ez ma is így van?

– Nem, most délelőtt 11 és délután 15 óra között történik a legtöbb csibészség. Ugye, ez is a kisebb ellenállás iránya: ilyenkor a legtöbben nincsenek otthon, míg éjszaka igen. Márpedig a betörők tanult jogászok is: pontosan tudják, hány év van a lopás és a rablás között, arról nem is beszélve, ha valaki megsérül, netán meg is hal a bűncselekmény következtében.

– Vagyis nem várható jelentős változás?

– Egyelőre nem hinném. A társadalom akcióit és reakcióit általában három ismérv szabályozza: az erkölcsök, a kulturáltság mértéke és az értékek, érzelmek milyensége. Ezek hosszú időn át állandóak, csak lassan, akár évszázadokon át változnak. Hogy ebből az alapjogból gyors változás lehessen, ahhoz egy olyan Btk.-módosításra lesz szükség, amely a támadó magatartás elhárítására a szükséges, de legkisebb sérelmet okozót megengedné. Lehet egyébként, hogy a jelenleg készülő Btk.-ban a jogos védelem terén lesznek változások.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek