Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
mandiner.hu
Rettegve figyeli a világ a mind fenyegetőbb utcai zavargásokat keleti szomszédunknál. Romániában az 1989-es, a Ceausescu-féle diktatúrát megdöntő, egyáltalán nem bársonyos forradalom (bár mások inkább puccsnak nevezik) óta eltelt huszonegy év. A demokrácia így még angolszász mércével mérve is nagykorúvá vált.
Kép: Bukarest, 2012. január 14. Rohamrendőrök sorfalán próbál átjutni egy tüntető a román fővárosban, Bukarestben, ahol összecsapásokra került sor a román egészségügy privatizálásáról szóló törvénytervezet ellen tiltakozók és a karhatalom között 2012. január 14-én. A román nemzeti színház előtti téren több százan gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat Raed Arafattal, a rohammentő-szolgálat alapítójával, aki 2012. január 11-én lemondani kényszerült az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkári posztjáról, miután szóváltásba keveredett Traian Basescu államfővel. (MTI/EPA/Robert Ghement), Fotó: ROBERT GHEMENT
Tegyük hozzá: mismásoláson nevelkedett, nacionalizmussal butított, korrupt médiának kiszolgáltatott, tehetetlenségébe belenyugvó nagykorúvá. Közömbös nemzedék – így nevezték gyakran az azóta született és felnőtt fiatalokat, hiszen, talán a focidrukkereket és az ultrajobbos legionáriusokat kivéve, ez a generáció legfeljebb az interneten fejezte ki elégedetlenségét a mindenkori rendszerrel szemben.
Egészen mostanáig. Amikor is január 10-én Raed Arafat, a román sürgősségi mentőszolgálatot húsz év alatt felépítő orvosból lett helyettes államtitkár lemondott. Durván összeszólalkozott Traian Basescu államfővel az egyebek közt a SMURD – Sürgősségi Életmentő Szolgálat – felszámolását és a sürgősségi rendszer privatizálását előrevetítő törvénytervezet miatt.
A palesztin származású orvos gesztusa váratlanul kiverte a biztosítékot. Azok a fiatalok, akik nem mentek utcára a fizetések negyedelése, a szociális háló ellehetetlenülése, a schengeni övezetbe lépés elhúzódása miatt, Románia szinte minden városában szervezkedni kezdtek. Legtöbb helyen békésen tüntettek, de a fővárosban vasárnap elszabadult a pokol: könnygáz, repülő kövek, összetört buszmegállók képei járták be a világsajtót. Keddi lapzártánkkor immár ötödik napja csendőrök és arcukat sállal takaró fiatalok szállják meg Bukarest utcáit.
Emil Boc miniszterelnök gyorsan figyelmeztette a tiltakozókat: az atrocitások nem tesznek jót a pénzpiacnak kiszolgáltatott Romániának, alááshatják az ország stabilitását és gazdasági növekedését. Basescu elnök pedig visszavonatta a törvényjavaslatot. A tüntetők azonban nem sokat törődnek vele: előrehozott választásokat, a „hitvány eb Basescu” távozását, a maffiózó kormány lemondását követelik. Hétfőn 52 városban nagyjából 13 ezren tüntettek, közölte a román csendőrség szóvivője.
A vasárnap esti bukaresti összecsapások idején mintegy 2000 tüntető lehetett az utcákon – ami semmi a korábban hasonló okokból tiltakozó görög tömegekhez képest.
S ennek is csupán mintegy tizede lehetett a kemény mag. E pár maréknyi embernek sikerült az útburkolatot számos helyen felszedni, kerítésekből meg egyebekből barikádokat építeni, és autókat, egy üzletet, valamint két újságírót felgyújtaniuk. A vasárnapi csatározások mérlege: 56 sebesült és körülbelül százezer eurós anyagi kár – ilyen vandalizmusnak nem volt tanúja a román főváros az 1991-es, negyedik bányászjárás óta.
Azt mondják, a türelmes emberek dühe hosszasan forr. Hasonló esetekben általában az ellenzék igyekszik megkaparintani az ügy vezetését. Ion Iliescu egykori elnöknek és társainak ez 1989-ben sikerült. Vajon a történelem megismétli magát?
mandiner.hu
borsonline.hu
life.hu
vg.hu
boon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
magyarnemzet.hu
nemzetisport.hu
nemzetisport.hu
origo.hu