Zakatol az adósságvonat
A Gyurcsány-kormány idején a BKV mellett a vasút is célkeresztbe került: 2005 és 2007 között az egységes céget kisebbekre bontották, a teherszállítással foglalkozó MÁV-Cargót pedig privatizálták. Az üzlettel végső soron senki nem volt elégedett – magyar oldalról a kialkudott árat kifogásolták, az osztrák vevő pedig utólag csak ráfizetéssel tudta üzemeltetni a céget.
Kép: Lajosmizse, 2012. janu‡r 16. MçV. Vasśt. Sz‡rnyvonal. Fot—: Ujv‡ri S‡ndor
A veszteséges személyszállítás költségeinek csökkentésére egy pozitív és negatív értelemben is szimbolikusnak nevezhető lépést tett az akkori kormány: bezártak 27, jellemzően kistelepüléseket bekapcsoló szárnyvonalat, zömében olyan helyeken, ahol ezt a csekély utaslétszám indokolta is. A szakmai elemzések ugyanakkor kimutatták, hogy érdemi megtakarítás eléréséhez nagyobb vonalakhoz is hozzá kellett volna nyúlni – egyesek szerint a vasutas vezetők koncnak dobták oda a kistelepülési szárnyvonalakat. Az tény, hogy a nagy visszhangzott kiváltott intézkedés nem eredményezte a költségek érdemi csökkenését.
Mindeközben a Gaskó István vezette Liga Szakszervezetek egy korábbi megállapodásra hivatkozva részt kértek a vasutas dolgozóknak a MÁV-Cargo privatizációs bevételéből. Ez ügyben több nagy sztrájkot is tartottak, megbénítva a vasúti közlekedést.
Az Orbán-kormány elődjével teljesen ellentétes szimbolikus gesztusokat tett. Még 2010 nyarán kinyitottak öt bezárt szárnyvonalat, ugyanaz év decemberében pedig további hatot. Ezzel úgy tűnik, kifújt az újranyitási hullám, mert 2011-ben nem indítottak újra vonatokat a maradék tizenhat vonalon, és 2012-ben sincs tervben ilyesmi.
Gaskóék követeléseinek is eleget tettek: a tavalyi költségvetés terhére egymilliárd, a 2012-es és 2013-as évben kétmilliárd forintot fizetett ki az érintett cégek dolgozóinak az állam. Karácsonykor elvileg harmincezer vasutas kapott húszezer forint körüli összeget.
A látványos gesztusok mellett a Széll Kálmán-terv arra tett ígéretet, hogy a közösségi közlekedést egyetlen holdingba szervezik át – ez valószínűleg meghiúsult. A tervben szerepelt, hogy az állam konszolidálja a MÁV mintegy 300 milliárd forintra rúgó adósságát. A nehéz gazdasági helyzet miatt végül erre a célra 64 milliárd állt csak rendelkezésre.
Ugyanakkor a cég vezetője a HVG-nek adott interjújában a cég belső adósságát – ami alatt a szükséges, de elmaradt fejlesztéseket érti – további 2000 milliárd forintra becsülte… Tehát a magyar költségvetés mintegy hetedét kellene ahhoz elkölteni, hogy legyen jövője a MÁV-nak.
Dobálóznak a számokkal. Egy biztos, a veszteség óriási. Az Európai Unió is jelezte már, nem folyósíthat addig új hitelt az IMF, míg a kormány nem készít pontos tervet a tömegközlekedés átszervezésére. Nem lesz egyszerű dolgozat.
