Átrendeződik a világ?

Lefutott mérkőzés

Vlagyimir Putyin továbbra is igen népszerű az orosz nők körében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból. A statisztikának ezen vetülete, valljuk be, elég meglepő, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy riválisai közt szerepel az egyébként országos szinten csak 6 százalékos támogatottságot élvező Mihail Prohorov. A médiában csak „orosz milliárdos”-ként emlegetett, üzleti sikereiről és egyéb hódításairól híres-hírhedt, negyvenes éveiben járó elnökaspiráns, úgy tűnt, legalább a női szívekért folytatott csatában diadalmaskodni fog! Ám feltehetőleg ő is a futottak még kategóriát gazdagítja csak, éppúgy, mint a csaknem 5 százalékos támogatottságot élvező Szergej Minorov, az Igazságos Oroszország párt jelöltje. A 3000 fős mintán végzett legutóbbi felmérés szerint a Liberális-Demokrata Párt jelöltje, Vlagyimir Zsirinovszkij a szavazatok 8 százalékára, a Kommunista Párt színeiben induló Gennagyij Zjuganov 15 százalékára számíthat, de ez a papírforma szerinti szimpátia messze elmarad az Egységes Oroszországot képviselő Putyin 66 százalékos támogatottságától. Nyilván emeli a jelenlegi kormányfő vonzerejét az a jól időzített esemény is, hogy – a 16 km hosszú élőláncot alkotó ellenzéki tüntetéssel szinte egy időben – a múlt hétvégén egy Putyin ellen irányuló merényletet lepleztek le. A potenciális áldozatok mindig tarolni szoktak.

A március 4-én esedékes választások előtt, bár rég lefutottnak tűnik a verseny, Vlagyimir Putyin mégis komolyan veszi a kampányt. Több fejezetből álló programját az erre az időszakra nyitott internetes oldalon és a központi lapokban is közli. Ebben sok újat nem mond, ám elismeri: a Medvegyev államfő kezdeményezte modernizációs program keretében ugyan számos reformot hajtottak végre, a tőkekiáramlás azonban nem állt meg. A gazdaság fejlődésének legfőbb gátja a rendszerszerű korrupció, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság hiánya az állami szerveknél. A nagyvárosoktól 20-30 kilométerre gyakorlatilag nem létezik megfelelő infrastruktúra az országban. Programjában új, innovatív gazdasági modellt hirdet meg, amelynek alapját világszínvonalú egyetemek alkotnák. Az elnöki programba foglaltak szerint 2018-ig többszörösére, 25 milliárd rubelre (körülbelül 150 milliárd forintra) kell növelni a tudományos alapok támogatását, s csökkentené az állami részesedést a nyersanyag-¬kitermelő és -feldolgozó óriáscégekben. Ezzel párhuzamosan új fegyverkezési programot hirdetett, melyet nem kis aggodalommal szemlél a világ. Még nem egyértelmű, hogy gazdaságélénkítés vagy új fejezetéhez érkező nagyhatalmi törekvések vezérlik-e Putyint.

S hogy a soron következő választások tisztaságát illetően senki ne vergődjön kétségek között: Oroszországban a tavaly decemberi parlamenti választás eredményét megkérdőjelező bírálatok miatt, a kormányfő utasítására, január közepén megkezdték webkamerák felszerelését több mint 91 ezer szavazóhelyiségben. Ez persze még nem jelent garanciát a szavazatok tisztes összeszámlálására vagy jegyzőkönyvezésére, mindenesetre a biztos befutó nagyvonalú gesztusa a világ felé.

Túl nagy a tét

Újra indul a márciusi elnökválasztáson – jelentette be csaknem két hete a TF1 francia tévécsatornán adott interjújában Nicolas Sarkozy. A 2007-től regnáló elnök szerint az évek óta tartó válságok következtében olyan helyzet alakult ki Franciaországban, Európában és a világban, hogy ha nem kérné újra a franciák bizalmát, az olyan lenne, mintha elhagyná a posztját. Olyan hajóskapitányhoz hasonlította magát, „akinek hajója hatalmas viharba került”.

Nos, ami esetleges újraválasztását illeti, az sem lesz teljesen szélmentes, ugyanis a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Sarkozy a szavazatoknak csak 25 százalékát kapná meg, hatalmas vereséget szenvedve Francois Hollande szocialista jelölttől, aki 56 százalékkal győzne. Pedig, ahogy a francia államfő nyilatkozta, öt év kormányzás után is: „Van mit mondanom a franciáknak."

Sarkozy a dübörgő német gazdaság mintáját csillantotta meg a leminősítés szélén álló franciák előtt. Hogy szavainak kellő nyomatékot adjon, a tervezettnél korábban indított kampányba beszállt a német barátnő, Angela Merkel is, persze nem minden érdek nélkül.

A szocialista Hollande győzelme vörös rémálom a német kancellár számára, egész eddigi uniós ténykedését dugába dönthetné a főmumus. Az új francia kormányfő nem rejtette véka alá, hogy megválasztása esetén újratárgyalná a Merkel főművének tekintett, tavaly decemberben 25 ország által elfogadott szigorú pénzügyi konszolidációs csomagot. A franciák legesélyesebb elnökjelöltje a fiskális szigor helyett a növekedésre helyezné a hangsúlyt. Ha tehát tavasszal Sarkozynek mennie kell, kicsi az esély az egységet szimbolizáló újabb szójáték megszületésére: egy esetleges „Merlande” duó inkább a széttartó Európa szomorú kényszerképzetét kelti. Nem hangzik túl jól.