Békülékeny szavak

Bár tényleges programjáról és kormányának leendő tagjairól kevés szót ejt, azt a keveset viszont barátságos, együttműködő, már-már kompromisszumkereső stílusban teszi. Már az furcsán hangzott, amikor a választások előtt nem sokkal úgy nyilatkozott: nem akar alkotmányos többséggel visszakerülni a hatalomba. A sikernek ez a fajtája ugyanis nagy veszélyeket rejt magában, hangsúlyozta többször, mikor egy esetleges elsöprő diadal került szóba. Példának okáért a magyar miniszterelnök esetét említette. Azért is meglepő ez a hozzáállása a 2006–2010 közt egyszer már hatalmon lévő, most 48 éves Ficónak, mivel annak idején igen agresszív, sokszor bárdolatlan politikusként debütált.

A békülékeny gesztusok még a győztes eufórikus lelkiállapotának számlájára is írhatók. Az Ivan Gašparovič kormányfő által már múlt csütörtökön kormányalakításra felhatalmazott pártelnök több mint egymillió szavazattal a háta mögött Szlovákiában először alakíthat egypárti kormányt, s a háromötödös alkotmányozó többségtől is csak 7 mandátum választotta el a 150 fős szlovák parlamentben. Minden kívánsága teljesült tehát.

A több mint 450 ezer fős magyarság szempontjából nem mellékes, milyen kisebbségi politika mentén indul el a régi-új miniszterelnök. A gesztusok e téren sem maradtak el, Robert Fico jelezte, enyhíteni kíván a rendkívül szigorúnak számító állampolgársági törvényen, s nem tartja kizártnak azt sem, hogy erős kötődés esetén a szlovák mellett más ország állampolgárságát is felvehessék.

Az egyelőre talányos kérdés, hogy a későbbiekben mivel azonosítja majd az erős kötődés fogalmát. A szlovákiai magyarság mindenesetre 17 mandátummal kevesebbel képviseltetheti majd magát az új országgyűlésben. A két, egymással élesen szemben álló magyar párt, a Berényi József vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Bugár Béla irányította Híd-Most pár(t)harcából utóbbi került ki győztesen, 11 képviselőjük foglalhatja el székét a törvényhozásban, az ott élő magyarság 176 ezer voksának köszönhetően. A hurráoptimizmusnak kissé gátat szab, s a kisebbségi jogok és lehetőségek szétforgácsolására enged következtetni az a hét eleji információ, mi szerint a Smer már jelezte: tizennégy év után megszűnik a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes posztja a szlovák kormányban.

Jogköreit valószínűleg szétosztják. A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes posztja és hivatala 1998-ban, az első Dzurinda-kormány megalakulásakor jött létre, s nyolc évig Csáky Pál, az MKP volt vezetője töltötte be e tisztséget. Az semmiképp sem kedvezne az amúgy is egyre bizonytalanabbá és passzívabbá váló szlovákiai magyarságnak, ha a parlamentbe újra bekerült Híd-Mostnak csak egy soványka ellenzéki szerep jutna.