Lappangó puttó

Szinte hihetetlen, hogy másfél század után még mindig kerülnek elő Petőfi Sándorhoz kötődő személyes tárgyak, kéziratok. Ámbár eredeti, hiteles gyűjtésük mindig is fontos volt, bemutatásuk nagy figyelmet kapott, még akkor is, ha a költő családja nem örökölt hagyományos értelemben vett hagyatékot.

Ország-világBorzák Tibor2012. 03. 20. kedd2012. 03. 20.

Kép: Budapest, 2012. február 7. A nyolc darabból álló tárgyegyüttes legértékesebb darabja, Petőfi Sándor pénztárcája a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Szerencsejáték Zrt. jóvoltából Petőfi-relikviákat és dokumentumokat adtak át ünnepélyesen a múzeumnak, ahol a Petőfi Társaság és az Ernst Múzeum műtárgyai egyesülnek a költő hagyatékát őrző, emlékét ápoló közgyűjteményben. MTI Fotó: Kollányi Péter, Fotó: Kollányi Péter

Lappangó puttó
Budapest, 2012. február 7. A nyolc darabból álló tárgyegyüttes legértékesebb darabja, Petőfi Sándor pénztárcája a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Szerencsejáték Zrt. jóvoltából Petőfi-relikviákat és dokumentumokat adtak át ünnepélyesen a múzeumnak, ahol a Petőfi Társaság és az Ernst Múzeum műtárgyai egyesülnek a költő hagyatékát őrző, emlékét ápoló közgyűjteményben. MTI Fotó: Kollányi Péter
Fotó: Kollányi Péter

A relikviákat leginkább a Petőfi Társaság szedte össze és tárta közszemlére az 1909-ben létrehozott Petőfi Házban. De a fanatikus rajongók közé tartozott Ernst Lajos is, aki néhány évvel később az Ernst Múzeumban mutatta be a Petőfivel kapcsolatos anyagát. A háború után aztán követhetetlenné vált a tárgyak sorsa, közülük sok elkallódott, új gazdára lelt vagy valahol lappang.Ezek közül nemrég nyolc értékes darab került a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba.

Az egyik legkülönlegesebb darab a szabadságharc költőjének pénztárcája, melyet feleségétől, Szendrey Júliától kapott, akinek tehetségét őrzi a saját kezével hímzett gobelinminta. Egyik oldalon virágcsokrot tartó meztelen puttó, másik oldalon babérfa ágain lengő nemzetiszínű lobogó látható – a Nemzeti dal című versből a „Talpra magyar” felirat utal az ajándék apropójára. A jeles nap emlékét őrzi az a kis nyomtatvány is, melyben Petőfinek a nevezetes időt megörökítő naplójegyzetei olvashatók. A költő mezőberényi tartózkodásához kötődik egy 1849-es képes naptár, melyet saját kezű bejegyzéseivel látott el. Fontos az a levél is, melyet Szendrey Júlia írt 1850 áprilisában, amikor Segesvárnál kereste eltűnt hitvesét, s férfiálnéven küldött Szé­kelyudvarhelyről Pestre, családi barátjuknak, Lauka Gusztávnak.
Petőfi öccse, Petőfi István levelezése ugyancsak most került méltó helyére.

 

Ezek is érdekelhetnek