Mozgó világ

A hosszú ideig igen vonzónak számító európai országok ma válsággal küzdenek, népszerűségük
az otthont váltók körében is csökkenőben. Ezzel párhuzamosan a világ számos más országa szembesülhet időről időre bevándorlók tömegével, amit sokan és sokféle módon kezelnek, értelmeznek.

Olimpia és esőerdő
Brazília, a világ hatodik legerősebb gazdaságaként jegyzett dél-amerikai ország nemcsak az alacsonyan iskolázott külföldi munkaerőnek jelent biztos megélhetést, de a magasan kvalifikált európai, egyesült államokbeli társaik körében is vonzó célpont. Az esőerdők országába az egész világból jönnek bevándorlók hosszabb-rövidebb időre.

A minap Eduardo Cardozo brazil igazságügy-miniszter nagyvonalú ajánlattal húzta el a mézesmadzagot a távoli Amazonas-vidékre ezrével érkező, hosszú, veszélyes és fáradságos utat maguk mögött tudó haiti bevándorlók előtt. Dél-Amerika legnagyobb országa hajlandó ideiglenes munkavállalói vízumot adni a Karib-tenger közepén fekvő, a 2010-es földrengést követően még mindig romokban heverő egyik legszegényebb állam, Haiti menekültjeinek.

E nemes gesztus mögött a felebaráti szereteten túl a kormány egyrészt reméli, hogy az intézkedéssel ellenőrzés alatt tarthatja az újonnan érkező menekülteket, másrészt elősegíti Brazília Columbiával, Peruval és Bolíviával közös határterületein a hiányzó rendfenntartást. A brazil hatóságok egyébként nem mindenkivel ilyen nagyvonalúak: a Pakisztánból és Indiából ide érkezők vízumkérelmét rendszerint visszautasítják.

Munkaerőgondokkal küzdene a világ ötödik legnépesebb országa? Még ez sem kizárt: a 2014-es világkupával és a 2016-os olimpiával kapcsolatos munkálatok miatt ugyanis jelentősen megnövekedett a fizikai munkát végzők iránti kereslet. Irány Brazília? Miért is ne? A legtöbb kígyóméregre már van ellenszérum!

Szigor és ellenszenv
Izraelbe az elmúlt hat évben csaknem 50 ezer illegális bevándorló érkezett a Golán-fennsíkon keresztül, főképp a világ legszegényebb országainak számító afrikai Eritreából és Szudánból. A zsidó állam hatóságai a társadalmi viszályok forrásának bélyegezik őket. Az intoleranciát maga Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hozzáállása is hizlalja, aki nemrégiben e menekülteket olyan fenyegetésként jellemezte, mely képes elmosni a zsidó állam alapjait.

Hiába a civil szervezetek tiltakozása, a közelmúltban a parlament – minden együttérzést mellőzve – tovább szigorította azokat az illegális bevándorlásra vonatkozó szankciókat, melyek az Afrikából érkező menedékkérőknek és gazdasági migránsoknak kívánnak megálljt parancsolni. E módosítás többek között lehetővé teszi a jogtalanul érkezőknek és gyerekeiknek az őrizetbe vételét, mely akár három évig is terjedhet, mindenféle előzetes tárgyalás nélkül.

A szigorítás gyors életbe léptetését az is indokolta, hogy a zsidó állam már a szíriai elnök, Bassar al-Asszad bukására, s ezzel együtt újabb menekültáradatra számít a Golán-fennsíkon.

A számok tükrében
Európában a kivándorlók aránya Írországban volt a legmagasabb. A négy és fél milliós szigetország népessége fél százalékkal apadt az országok közötti vándorlás következtében. Feltűnően sokan hagyták el 2009-ben Svájcot is: az alpesi csúcsoknak és tavaknak a helyiek 1,1 százaléka intett búcsút.

Az útra kelők Nagy-Britanniát, Spanyolországot és Olaszországot találták a legvonzóbbnak, ezen országokba mintegy fél-fél millióan érkeztek. Bevándorlási cél¬ország¬ként a legcsekélyebb érdeklődés Lettország és Litvánia iránt mutatkozott, de nem bizonyult sokkal vonzóbbnak Magyarország, Szlovákia és Észtország sem. Vannak kifejezetten nehezen mozduló nemzetek, ezek közül is a leglustábbaknak az olaszok, a portugálok, a szlovákok és a magyarok bizonyultak, országaik lakosságának csupán 0,1 százaléka találta az emigrációt a boldogulás zálogának.