Nem a rosszé az utolsó szó

Egyszerű zarándokként érkezett XVI. Benedek pápa Mexikóba és Kubába – legalábbis a saját megfogalmazása szerint. Az egyház főpásztora azonban nem tud úgy megnyilatkozni, hogy szavait ne boncolnák azonnal politikai elemzők is. Nem történt ez másként ezúttal sem.

Ország-világHardi Péter2012. 03. 30. péntek2012. 03. 30.

Kép: This handout picture released by the Vatican Press Office shows Pope Benedict XVI wears a typical Mexican hat as he arrives to lead the holy mass celebration at the Parque del Bicentenario in Silao on March 25, 2012. Pope Benedict XVI sought to boost the Catholic faith in the face of violence and other challenges on his first visit to Mexico this weekend, receiving eager support from vast crowds of Mexicans. AFP PHOTO/ L'OSSERVATORE ROMANO --- RESTRICTED TO EDITORIAL USE – MANDATORY CREDIT “AFP PHOTO/OSSERVATORE ROMANO", Fotó: OSSERVATORE ROMANO

MEXICO-RELIGION-POPE
This handout picture released by the Vatican Press Office shows Pope Benedict XVI wears a typical Mexican hat as he arrives to lead the holy mass celebration at the Parque del Bicentenario in Silao on March 25, 2012. Pope Benedict XVI sought to boost the Catholic faith in the face of violence and other challenges on his first visit to Mexico this weekend, receiving eager support from vast crowds of Mexicans. AFP PHOTO/ L'OSSERVATORE ROMANO --- RESTRICTED TO EDITORIAL USE – MANDATORY CREDIT “AFP PHOTO/OSSERVATORE ROMANO"
Fotó: OSSERVATORE ROMANO

Kuba már nem élhet tovább a kommunista rendszerben, fogalmazott XVI. Benedek pápa – no, nem a szigetországban, hanem három nappal ottani látogatását megelőzően. Az ország déli részén, Santiago de Cubában kezdődő hétfői misén már sokkal diplomatikusabban beszélt: „Együttérzek minden kubaival, amikor jogos vágyaikról van szó.” „A ti szavatok legyen igen-igen, nem-nem” krisztusi tanításának ezúttal inkább az az ismeretlen férfi tett eleget, aki a szertartás előtt „Le a kommunizmussal! Le a forradalommal! Le a diktatúrával!” jelszavakat kiabálva futott az emelvény felé. A férfit a biztonsági szolgálat emberei kapcsolták le, sorsáról nem tudunk. Vélhetően tovább marad rács mögött, mint az a körülbelül 150 ismert kubai ellenzéki, akit a pápa látogatása előtt néhány nappal vettek házi őrizetbe. De nem találkozik az egyházi vezető a szabadlábon hagyott ellenzékiekkel sem, hiába kértek az Asszonyok Fehérben szervezet tagjai akár csak egyperces audienciát is.

Mindezek miatt azonban ne tartsuk elvtelennek Vatikán politikáját, nem huny szemet a pápa a kubai rendszer bűnei felett, csupán más utat követ, mint az ellenzékiek. A Kubával kapcsolatban követendő magatartást még II. János Pál pápa idején módolták ki. Ennek eredményeképpen látogathatott az előző egyházfő 1998-ban a kommunista országba, s játszhat a római katolikus egyház egyre nagyobb szerepet a közéletben. Az 1959-es kubai forradalmat követően Fidel Castróék megfosztották az egyházat a vagyonától, s igyekeztek működését lehetetlenné tenni. A nyomás a kilencvenes évek második felétől enyhült, olyannyira, hogy a kubai politikai vezetés és az ellenzéke között egyfajta közvetítővé vált az egyház. Segítségükkel találhatott menedékre például a közelmúltban több mint száz bebörtönzött másként gondolkodó Spanyolországban.

A szegények melletti kiállásával a katolicizmus régi hagyományait követi Latin-Amerikában. A kezdeti tévelygéseket követően – az sem volt minden, óhazából érkezett keresztény számára egyértelmű, embereknek tekinthetőek-e az indián törzsek tagjai – a papság és a szerzetesek a basáskodó földesurakkal szemben az elnyomottak, a kisemmizettek mellé álltak és szenvedésüket, kiszolgáltatottságukat enyhítendő kórházakat, iskolákat alapítottak. Nem véletlen tehát Latin-Amerikában Róma népszerűsége, s az sem, hogy noha a tízmilliós Kubában papíron mindössze a lakosság tíz százaléka a katolikus egyház tagja, csupán a pápalátogatás első rendezvényén 200 ezres tömeg ünnepelte az egyházfőt.

De van dolga a katolikus egyháznak Mexikóban is, ahová Kubát megelőzően látogatott XVI. Benedek. A rohamosan növekvő lakosságú ország egyik legnagyobb problémája a drogbárók uralma. Az ellenük folytatott küzdelemért az egyház is felelős, figyelmeztette a pápa a latin-amerikai országok függetlenedésének 200. évfordulójára is emlékező főpásztorokat.

Bármennyire is átpolitizálódik azonban valamennyi pápai látogatás, az egyházfő mégiscsak, ahogy ő fogalmazott, zarándokként érkezett Dél-Amerikába. A kereszténység legnagyobb ünnepéhez, húsvéthoz közeledve az örök egyházi alaptanításra emlékeztette a főpásztorokat: „Tudjuk azt, hogy Krisztus feltámadt. Az a meggyőződés erősítsen bennetek, hogy nem a rosszé az utolsó szó. Isten képes új kapukat megnyitni a remény felé, amelyben sosem csalódunk.”

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek