Sokadikán far-hát a sláger

– Annak idején apám le akart beszélni a terveimről, mert tisztában volt vele, hogy mekkora fába vágom a fejszémet – emlékezik ifjabb Kovács Bálint, a Kovács & Kovács Kft. ügyvezetője. – De nem hagytam magam, s 1994-ben megalapítottuk a családi céget, melynek feleségemmel, Irénnel vagyunk a tulajdonosai. Kezdetben Szalántán béreltünk istállót a csirkeneveléshez, majd megvettük a lepusztult szebényi majoristállókat. Rendbe tettük, felszereltük, földeket vettünk, s a jövedelmet folyamatosan visszaforgattuk a csirkébe. Gazdaságosabb a csirkehizlalás, ha magunk termeljük és a legkedvezőbb recept szerint keverjük a takarmányt. Ezért megvettük a véméndi tápkeverőt a terményszárítóval. A nagy álom azonban a baromfivágó üzem volt. Hitellel és pályázati támogatással belevágtunk, s 2005-re megvalósult a két és fél milliárdos beruházás. Apránként, kitartással és szívós munkával raktuk össze a teljes üzemet. A feleségem a gazdasági-pénzügyi részt tartja kézben, Bálint, a nagyobbik fiam jogászként működik közre, míg a kisebbik, Péter élelmiszer-ipari mérnökként dolgozik a vállalkozásban.

– Mekkora a csirkegyár?
– Összesen 102 embernek ad munkát, ebből 65 főt a feldolgozóban foglalkoztatunk, akikből negyvenen helybeliek. Itt nincs is más munkalehetőség. A takarmánykeveréknek való gabonát százötven hektáron termeljük meg. Turnusonként 240 ezer csirkét nevelünk, de a vágás 70 százaléka saját állományból származik. A naposcsibét Devecserből hozzuk, hat hét alatt híznak meg 2,10-2,30 kilósra. Mi a nagyobbakat, a húsosabbakat szeretjük, úgy takarmányozzuk őket, hogy ízletes, „érett” legyen a húsuk. Volt is ebből gondunk, mert az egyik vevőnk a tudtunk nélkül bio házi csirkeként adta tovább…

– Hol talál vevőre a szebényi csirke?
– A napi 25 tonna áru kétharmada „Szebényi szárnyas” márkanévvel hazai üzletekbe kerül. Egyharmadát külföldre küldjük: Ausztriába, Szlovákiába, Németországba, de Franciaországba is jutott már „kóstoló” belőle. A hazai piacon jól érzékelhető, mikor kapnak fizetést a családok; olyankor keresik a combot, a mellet, sokadikán pedig a far-hát, a láb a sláger.

– És a jövő?
– Folyamatosan fejlesztenünk kellene, de most nagyon meggondoljuk. Csak gázolajból havi 8-9 ezer litert használunk föl, ki lehet számolni, mit jelent 440 forintjával. A takarmánykeverő és a terményszárító megérett a felújításra, ez 70 millió forint ráfordítást igényel. Mindezek ellenére készen állnánk a trágyára, hulladékra, törmelékre alapozott bio¬gázüzem létesítésére, elektromos áram előállítására, mert az előre menekülést jelentene a drága energiák korában. Az áramszolgáltatóval már megegyeztünk, de nagy kérdés, ma merjünk-e hitelt fölvenni a hét év alatt megtérülő félmilliárdos beruházáshoz.

– Hogyan kapcsolódik ki az ügyvezető?
– A feleségem pa¬lo¬tabozsoki, ott építkeztünk, ott is élünk. Van egy kis pincénk, ahol olykor a barátokkal találkozunk. Nekem ez a pihenés. Meg persze a sport: fiatalon komolyan fociztam, mára az öregfiúk csapata maradt.
Elmenőben még egy pillantást vetek a falon függő újságcikkre, s arra gondolok: néhai Kovács Bálint büszke lenne a fiára.