Lássuk, miből élünk!

Munka mellett a háztájiban zöldséget termesztettek, disznót hizlaltak. Egy kistelepülésen nem is oly régen még erre az életformára rendezkedtek be a családok. A rendszerváltás után a mezőgazdaság a profik terepévé vált, a „kisemberek” számára pedig egyre inkább a passzív jövedelmek – nyugdíjak, szociális ellátások –, némi feketén végzett idénymunka, illetve az ugyancsak félig-meddig törvényes üzletelés maradt a több lábon állás alapja.

Egy átlagos községben kevés a munkalehetőség. Amennyiben minimálbérre, vagyis 93 ezer forintra jelentik be a munkavállalót, akkor nettó 60 915 forint üti a markát. Néhány – jellemzően közalkalmazotti vagy köztisztviselői – állás akár nettó százezer feletti fizetéssel is kecsegtethet. A magánszférában hasonló jövedelem elérésére leginkább csak napi ingázással van lehetőség, aminek már költségvonzatai is vannak. A közmunka nettó 42-43 ezer forintot fizet – évente 2 hónapig.

A magyar falu jelentős részben elöregedett, ezért sokan nyugellátások formájában kapnak rendszeres jövedelmet. Ember legyen a talpán, aki a szociális, egészségügyi és más jogcímeken kapott járandóságok özönében eligazodik – mi megpróbálunk szortírozni.

Az öregségi nyugdíj mértéke változó, az utolsó, 2011-es adatok szerint 93 000 forint volt az átlag. 2012-ben nem lehet kevesebb 25 650 forintnál. A valahai rokkantnyugdíjasok ma már rokkantellátásban részesülnek, melynek összege a rokkantság mértékétől, a korábbi fizetés nagyságától, illetve attól függ, hogy van-e remény a rehabilitációra. A legalacsonyabb ellátás 27 900 forint, s a határ nem a csillagos ég: a legkedvezőbb kategóriákban a minimálbér 150 százaléka, úgy nagyjából 140 ezer forint. Ugyanennyi az alsó határa annak a jövedelemnek, amit azok a volt rendvédelmi dolgozók kapnak, akik nem álltak újra munkába, s akiknek a járandóságát nem hívják már nyugdíjnak.

Jöjjenek a családi ellátások. A gyed annak jár, akinek elegendő szolgálati ideje volt a szülés előtt. Összege a fizetés hetven százaléka, felső határa nettó százezer forint körüli, legkevesebb nettó ötvenezer lehet. E jogosultság hiányában gyest lehet igényelni, melynek összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal egyezik meg – előnye, hogy nem csak az anya kérheti, és korlátozottan dolgozni is lehet mellette. Mindez kiegészül a családi pótlékkal: egy gyerek után 12 200, kettő után 26 600, három után 48 000 forint jár, minden további csemetéért pedig további 16 000 forint.

Végül következzenek a szociális juttatások. A tartósan munkanélküliek ellátását most foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak hívják, összege jelenleg havi 22 500 forint. A rendszeres szociális segéllyel a más ellátásban nem részesülő, bizonyos kedvezményezett csoportok – a 14 éven aluli gyereket nevelők, csökkent munkaképességűek, a legfeljebb 5 évvel a nyugdíj előtt állók – jövedelmét egészíti ki az állam maximum a közmunkabér összegével úgy, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem elérje az öregségi nyugdíjminimumot. Éhen halni sok, a megélhetéshez kevés – mondhatnánk. Miért jön jól mégis sokaknak az efféle juttatás? Azért, mert így az egészségügyi ellátást is igénybe vehetik – s mellesleg feketén, ha tudnak, egyéb jövedelmekre is szert tehetnek.

ÁPOL, S ELTAKAR

Rendszeres jövedelmet biztosító forrás például az egyre
inkább visszaszorulóban lévő ápolási díj. Ha az egyik családtag otthon marad a gondozásra szoruló rokona mellett, díjazásra tarthat igényt, ami a beteg állapotától függően harminc-negyvenezer forint körüli bevételt – és egészségbiztosítási jogviszonyt – jelent.

Egyes vidékekről az asszonyok Németországba járnak időseket ápolni. Egy-egy családnál, havonta váltva egymást, ketten is dolgozhatnak:

így egy asszony kéthavonta 1000 euró (havonta 150 000 forint) körül keres, itthon pedig valamilyen szociális, rokkant-
vagy nyugdíjellátásban részesülhet – amennyiben a külföldi munkát nem jelenti be. Mindezen felül esetleg még valami kiegészítő kereset után is lehet nézni az itthon töltött hónapokban. Több szociális munkás is jelezte, hogy ismét egyre népszerűbb jövedelemkiegészítéssé válik a nevelőszülői státus. Az állami gondozásba vett gyerekek után a nevelőszülők a költségeken túl – havonta tizenötezer forint tiszteletdíjat kapnak.

IGÉNYEK ÉS IDÉNYEK
Vidéken is sokan vágnak bele ügynöki tevékenységbe. A megkérdezett szociális munkások közül többen is próbálták már ezzel kiegészíteni a jövedelmüket, de számottevő bevételre nem tettek szert. A legális idénymunkára a minimálbér szabályai vonatkoznak, ily módon négy-ötezer forintot lehet keresni naponta. Azokon a vidékeken, ahol zöldséget vagy gyümölcsöt termesztenek, akad is munka, nyáron a vendéglátásban is lehet egy kis pluszjövedelmet kasszírozni.

MIRE A MALACBÓL DISZNÓ LESZ

Ma vidéken állattartással elsősorban nem a jövedelem kiegészítése céljából foglalkoznak – már ahol akad még jószág a portákon –, hanem inkább azért, hogy elfogadható áron kerüljön minőségi élelem az asztalra.
A malacnak nagyjából tizenötezer forint az ára, egy hízott disznó súlytól függően ötven-nyolcvanezret ér. Drága a takarmány (sertésenként negyvenezer forintra taksálják a költségét), de a vágás maga is sokba kerül. Ezzel együtt még mindig lehet nullszaldós a mérleg – már ha a befektetett munkát nem számoljuk hozzá…

De mi a helyzet a házi szárnyasokkal, csirkékkel, kacsákkal, libákkal? Azok sem éppen a busás hasznot kapirgálják össze a baromfiudvarban, viszont legalább garantálják a húst meg a tojást a konyhára. Aki pénzt akar keresni, inkább a nyúllal, kecskével próbálkozik. Kicsiben ugyan egyikből sem származik számottevő bevétel, ha meg nagyban űzi az ember, akkor egész napos elfoglaltságot adnak az állatok.

A háztáji zöldség- és gyümölcstermesztés néhány jövedelmező, szezonális fajtára korlátozódik. Ahol a fóliázásnak hagyománya van, ott még űzik néhányan. Számos vidéki pedagógus foglalkozik olyan kultúrákkal, melyekkel a munka dandárja nyárra, az iskolaszünet idejére esik.

A zöldséggel még mindig tisztességes summát lehet keresni – feltéve, ha sikerül rá vevőt találni. A gyümölcs legjövedelmezőbb hasznosítási módja az adómentessé tett pálinkafőzés: a legtöbb faluban percek alatt rá lehet bukkanni a legolcsóbb pálinkaforrásra. Van, ki csupán két-három gyümölcsfa termését cefrésíti, de pár tízezer forint ebből is összejön – a szeszre mindig akad helyben vevő.