Vihart kavart a Döglött tehén

Korábban már ütött nyélbe hasonló ügyleteket az elnök asszony: 2008-ban az állam 60(!) forintért vásárolta meg az AA nevű argentin légitársaságot, és ugyanabban az évben az ő javaslatára államosították a magánnyugdíjpénztárakat...

Spanyolországban az államosítás híre óriási felháborodást váltott ki. Soraya Sáenz de Santamaría, az ország alelnöke bejelentette, hogy – első ellenlépésként – felfüggesztik a bioüzemanyag behozatalát a dél-amerikai országból. Ezzel máris sokba kerül Argentínának az YPF államosítása: 2011-ben egymilliárd dollár (225 milliárd forint) értékben adtak el bioüzemanyagot Spanyolországnak. Emellett Argentínától a kereskedelmi kedvezményeket is megvonták a spanyolok, és ugyanezt tette az Európai Unió is.

Az argentin kormány most az 1922-ben alapított és 1993-ban privatizált YPF részvényeinek 51 százalékát szerezte meg. Nézzük, miért volt erre szüksége! Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt Argentína energetikai szempontból igen jól állt, kőolajat és földgázt tudott eladni más országoknak. Manapság viszont dollármilliárdokért vásárol üzemanyagot külföldről, ugyanis az országban a kitermelés negyedével visszaesett, miközben a kereslet 40 százalékkal megnőtt. A 2001-es államcsőd óta amúgy is pénzügyi kalandornak tekintett ország ezért vállalta az olajcég államosításával a nagyvilág haragját – hiszen nemcsak Spanyolország dühöng, Kuba és Venezuela kivételével senki sem állt Argentína mellé.

Fontos szerepet játszik a történetben az is, hogy alig két hónappal ezelőtt jelentette be az YPF: a Vaca Muerta- (azaz Döglött tehén-) medence alatt mintegy kétmilliárd hordónyi olajat és mellette földgázt rejt a föld. Ez elég lehet ahhoz, hogy néhány év alatt megduplázzák Argentína teljes kitermelését, persze a megfelelő ráfordítások mellett. A Repsol jelezte a kormánynak, hogy a sok milliárd dolláros befektetést némi energiapolitikai változásoknak kellene megelőzniük – válaszként az ország ve¬¬zetése úgymond lenyúlta a céget.

„A mi modellünk az önállóságunk visszaszerzését jelenti” – jelentette ki Cristina Kirchner Fer¬nan¬dez. Amely önállóság egyik pil¬lére az üzemanyag. Ráadásul olcsó üzemanyag: például a benzin ára fele a szomszédoknál, Uruguayban és Brazíliában megszokottnál, s míg a világon a kőolaj egy hordója 100 dollárnál is többért cserél gazdát, addig Argentínában államilag meghatározott, 55 dolláros ára van. Ez arra volt jó, hogy a tíz évvel ezelőtti romos állapotából a gazdaság képes legyen felépülni. Ám az építésnek keresztbe tett a 2008-as válság, az ország ismét bajban van, ilyenkor árat emelni politikai öngyilkosság.

Az YPF államosításának üzenete: mindegy, hogy ki vagy és honnan jöttél, a munkádnak elsősorban az argentinokat kell szolgálnia, még akkor is, ha veszteséges leszel. Hogy ehhez mit szól majd a többi befektető, az egyelőre nem tudható. Tény, hogy az országba a legtöbb pénzt, 29 milliárd eurót (több mint 8000 milliárd forintot) spanyol vállalatok vitték be – és elképzelhető, hogy a mostani akció hatására majd elkezdik kivinni, ha lehetséges. Közben Argentína megforgatja a Repsol vagyonát: addig ugyanis nem fogja kifizetni a részvények ellenértékét, amíg a nemzetközi bíróságok döntést nem hoznak az ügyben. A cég nyereségét beruházásra fordítja, növelve így a kitermelést, az eddig a Repsol vásárlóinak szállított kőolajat pedig felhasználja otthon. Nem túl becsületes, de, lássuk be, hatékony eljárás.

Mindemellett elindult a belső háborúskodás is az anya- és a leányvállalat között: a Repsol spanyol vezetősége úgy döntött, hogy leállítja a földgázszolgáltatást argentin ügyfelei részére – mire az YPF bejelentette, hogy ez bizony nem így lesz, mindenki megkapja ezután is a gázt.

Mióta kitört a botrány, Julio de Vido tervezési és közberuházási miniszternek naphosszat kell nyilatkoznia: nem fogják államosítani a brazil olajipari óriás Petrobras leányvállalatát, nem bántják a francia érdekeltségű Total céget, nem nyúlnak az amerikai Chev¬ronhoz és Exxonhoz. A Sinopec kínai mamutvállalatról pedig, amely pár hónapja az YPF részvényei után koslat, állítása szerint sohasem hallott.

A világ leginkább ezen utolsó kijelentése kapcsán hitetlenkedik.