Itt az új munka törvénykönyv!

 Egyelőre nem tudni még, mekkora kavarodást okoz az új Munka törvénykönyvének bevezetése: a törvényt életbe léptető, az utolsó előtti pillanatban elkészült jogszabályok miatt ugyanis nehéz a felkészülés a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Ez már csak azért sem örömteli, mert az új Mt. a munkaviszonyt „polgári jogiasítja”: egy csomó szabálytól közös megállapodással el lehet térni. A következőkben sorra vesszük a fő változásokat.

Kezdjük a munkabérrel. A bérpótlékok rendszere átalakul: kevesebb pótlék jár annak, aki éjszaka, a pihenőnapján vagy munkaszüneti napon dolgozik. A pótlék számításának az alapja is csökkenhet bizonyos esetekben.

Egy fokkal könnyebb felmondani a munkavállalónak: például a táppénzes állományban töltött időszak alatt is közölhető vele a munkaviszony megszüntetése. A terhes nőket illető felmondási tilalom is csak azután érvényes, ha közölték a munkáltatóval: babát várnak.

Eddig legalább három évet kellett dolgozni az adott munkáltatónál, hogy bizonyos esetekben – rendes felmondás, munkavállalói azonnali hatályú felmondás – járjon végkielégítés, s ebbe a három évbe az egy hónapos felmondási idő is beletartozott. Ezután a három évet a felmondás közléséig kell számítani, nem a felmondási idő végéig. Ami a legnagyobb változás, hogy van olyan eset, amikor a munkáltató a régi fogalmaink szerint rendes felmondással él, mégsem jár a végkielégítés. Ez akkor fordulhat elő, ha a munkavállalót a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége miatt építik le. Például, ha valaki sok éve dolgozik egy cégnél, ám még mindig képtelen megfelelően kezelni a számítógépet, végkielégítés nélkül eltávolítható.

Az átlagkereset egyébként kikerül a törvényből – eddig ebből számították például a végkielégítés összegét is. Most egységesen mindent a távolléti díjból számítanak, amibe például a túlóradíjak nem értendőek bele – a távolléti díj ezért sok esetben kevesebb.

Ezután is a munkáltató dönti el, mikor mehetnek a munkavállalók szabadságra, bár erről ki kell kérnie a véleményüket, s egy évben hét napot legfeljebb két részletben köteles a kívánalmaiknak megfelelően kiadni. A szabadság kiadásáról, illetve a kivétel igényéről tizenöt nappal előre kell értesíteni a másik felet. Ha valami miatt hirtelen kellene szabadság, akkor eddig a munkavállaló összesen évi 3 napra elmehetett, ha rendkívüli körülmény indokolta. Mostantól a munkavállalót akárhányszor mentesíteni kell a munkavégzés alól különös méltánylást érdemlő személyi vagy családi okok miatt – csakhogy erre az időre semmilyen bért nem kap. A szabadság rugalmasabban átvihető a következő évre, viszont pénzben csak a munkaviszony végén váltható meg. Érdekesség, hogy a szabadságot ezentúl nem napokban, hanem órákban kell számítani.

A munkáltatók felelőssége az üzemi balesetekért nehezebben lesz megállapítható. Ellenben, ha a munkáltató gondatlanul – tehát nem szándékosan – okoz kárt a cégének, jóval több kártérítést követelhetnek tőle, mint eddig. Végül a kismamákra a gyerek hároméves koráig vonatkozó eddigi felmondási tilalom is gyengül: csak addig jár, amíg az anyuka nem dolgozik, utána már el lehet bocsátani, ha nem fogadja el a felajánlott másik munkakört.