Kanyargós utakon jutunk el az orvoshoz

Új játékszabályokhoz kell igazodniuk a kórházaknak, ugyanis folyamatosan változik a fekvőbetegek gyógyításának rendszere. Kilenc kórházban például megszűnt, tucatnyi intézményben pedig átalakult az aktív ellátás. Kiknek kell kényszerűségből orvost váltaniuk vagy esetleg többet utazniuk? – ennek jártunk utána.

– A mostani változások azokat érinthetik, akiket speciális beavatkozásra utalnak kórházba vagy várólistás – például szív-, térdprotézis – műtétre jegyeztek elő. Akadnak ugyanis kórházak, ahol nemcsak ágyak, de egész osztályok szűntek meg. Így azoknak a pácienseknek, akiket oda jegyeztek elő beavatkozásra, lehet, hogy máshová kell menniük. Van olyan intézmény, ahol ezután nem lesz szemészeti osztály, így akiket az egynapos ellátás keretei közt nem lehet meggyógyítani, máshová kell irányítani – magyarázza dr. Pusztai Dezső, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház főigazgatója.

A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének elnökétől megtudtuk: nem csupán a betegutakat érinti az „újratervezés”, de változik az intézmények területi ellátási kötelezettsége is. A nagykőrösi betegek például eddig a 16 km-re fekvő Ceglédre jártak. Ezentúl viszont a hasonló távolságra fekvő Kecskemétre kellene utazniuk. Kérdés persze, hogy akik ragaszkodnak a ceglédi kezelőorvosukhoz, szívesen mennek-e majd Kecskemétre. Ezzel a döntéssel egyébként a Toldy kórház 30 ezer lakosú területet vesztett, nyert viszont egy tizenkétezres lélekszámú „körzetet”, mivel a 36 km-re fekvő Monort és néhány környező települést az ellátási kötelezettségébe sorolták. Ugyancsak a kórházakat érinti, hogy meg kell felelniük az új minimumfeltételeknek – ezt a következő hónapokban ellenőrzik, így esetleg újabb osztályok szűnhetnek meg orvoshiány miatt.

Július az átmenet hónapja, ezért még minden beteget kötelesek fogadni a kórházak. A türelmi idő célja, hogy ne legyenek tanácstalanul vándorló páciensek. Ráadásul a szabály úgy szól, hogy az ellátást ott kell folytatni, ahol elkezdték – tehát akiknek még tart a kezelése, elvileg később is visszajárhatnak az orvosukhoz.

A betegutak átrajzolásakor kiderült, hogy akadnak, akiknek egészen messzire kellene utazniuk: ez például azokkal a gyerekekkel fordulhat elő, akik plasztikai (helyreállító) vagy égéssebészeti ellátásra, terápiára szorulnak. Vannak, akik hétköznapi betegségekkel is távolabb kényszerülnek: a pásztói gyerekeket eddig a 27 km-re található Salgótarján kórházának fül-orr-gégészetén látták el, mostantól viszont Kistarcsára irányítják őket, ami 70 km.

Hogy melyik településen élők hova tartoznak a területi ellátási kötelezettség szerint, azt a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) honlapján egy program mutatja. A háziorvosok is innen „puskáznak”, s mint kiderült: ők is csak az áttervezés júliusi startja előtt néhány nappal jutottak ezekhez az információkhoz, így nagy volt a tanácstalanságuk. Nem lesz egyszerű fejben tartani, kit hova kell küldeni: a helyben nem gyógyítható gyöngyösi betegek például kerülhetnek Hatvanba, Budapestre, Kistarcsára, Egerbe, Vácra, Salgótarjánba, Balassagyarmatra – attól függően, mi a panaszuk.

A kazincbarcikai kórház igazgatója sérelmezte, hogy az ígéretek ellenére több osztály is – így a gyermek, a sürgősségi, az intenzív – megszűnt az intézményben, de a szülészet sem fogad betegeket, ezért a kismamák Ózdra vagy Miskolcra kényszerülnek. A minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága közleményben reagált, mondván: a főigazgató „felelőtlen nyilatkozataival veszélybe sodorja az ellátás biztonságát és indokolatlan aggodalmakat kelt” a dolgozókban és a helyi polgárokban. A tárca szerint Kazincbarcikán összességében nőtt az ágyak száma – s nem ígérték, hogy semmi sem változik.

Az egészségügy felülről kezdett reformja ősszel átírja a járóbeteg-ellátás szabályait is. Így lehetőleg maradjunk egészségesek vagy készítsük elő a türelmes mosolyunkat...