Rögös út a diplomáig

Ötezerrel megemelik a felsőoktatásban a teljes állami támogatásban részesülő hallgatói helyek számát, s a minap törvényi szabályozás született a továbbtanulók „röghöz kötéséről”. Nyári izgalmak leendő diplomásoknak.

Ország-világTanács Gábor2012. 07. 24. kedd2012. 07. 24.

Kép:

Rögös út a diplomáig

A kormány januárban, a jelentkezés előtti utolsó pillanatban húszezerrel csökkentette az állami ösztöndíjas helyek számát, így gyakorlatilag megszüntették az állam által fizetett jogász- és közgazdászképzést. A változtatások miatt harmincezerrel kevesebb hallgató pályázott a magyar felsőoktatásba, mint egy évvel korábban. Leginkább a jogász, közgazdász és bölcsész szakokra csökkent a jelentkezés, de hiába a megnövelt létszámkeretek, a műszaki és a természettudományos szakokat is kevesebb hallgató jelölte meg. A mesterképzésre jelentkezők száma úgyszintén csökkent. A változtatásokat nagyvonalú diákhitel-konstrukcióval próbálták ellensúlyozni.

Bevezettek egy új kategóriát: a részösztöndíjas hallgatókét. Náluk a képzés költségeit felerészben állja az állam, de a hallgatói szerződésben ugyanazokat a kötöttségeket kell vállalniuk, mint a teljes állami ösztöndíjasoknak. Ez nyilvánvalóan nem túl jó üzlet, a tizenötezres keretet nem is töltötték fel. A részösztöndíjas helyek népszerűtlenségével magyarázható, hogy a kormány változtatott döntésén, s június végén ötezerrel megemelte az államilag támogatott helyek számát. Így 2400-zal több műszaki pályára törekvő fiatal, 950-nel több informatikus, 700-zal több agrárszakember és 400-zal több, egészségtudományban érdekelt hallgató részesülhet államilag finanszírozott képzésben. Időközben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a felsőoktatási törvénynek azt a paragrafusát, amely felhatalmazta a kormányt, hogy a hallgatói szerződéseket rendeletben szabályozza. E szerződések értelmében az állam által finanszírozott hallgatóknak a diploma megszerzésétől számított húsz éven belül a képzés idejének kétszeresét Magyarországon kell munkaviszonyban tölteniük. Az Alkotmánybíróság azzal indokolta a döntését, hogy alapvető jogot korlátozni csak törvényben lehet, márpedig a hallgatói szerződés a munkavállalók szabad mozgását korlátozza. Tehát a sokat vitatott röghöz kötés nem alkotmányellenes, csak éppen törvénybe kell foglalni. A múlt héten pedig megszületett a törvényi szabályozás.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek