Üstökösből lett a hullócsillag

Elfogyott a pénz, elfogyott a türelem – írta tőzsdei közleményében az E-star Alternatív Nyrt. menedzsmentje. A cég felmondta – elsősorban oktatási intézményekre vonatkozó – hőszolgáltatási szerződését a Csongrád megyei Hódmezővásárhely önkormányzatával, és jelezte, hogy százmilliós nagyságrendű követelést kíván inkasszóval érvényesíteni. Az alföldi város gyors közleményben reagált, melyben azt állították: a vonatkozó szerződést már egy éve felmondták, ennek ellenére az E-star nem vonult ki az intézményekből, és megakadályozta, hogy az önkormányzat maga vásároljon gázt a fűtéshez.
Gyors szárnyalás

Soós Csaba a 2011-es Év Vállalkozója Díj büszke tulajdonosa, a kétezres években Makra József Lászlóval együtt négymillió forint tőkével alapította meg a Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Rt.-t. Vállalkozásuk rövid idő alatt hatalmasra nőtt: kis és közepes nagyságrendben vállaltak fűtéskorszerűsítést, karbantartást és hőszolgáltatást. Az ügyfelek – általában önkormányzatok – arra szerződtek az RFV Nyrt.-vel, hogy az korszerűsíti a fűtést, azután a felújított berendezéseket működteti, ezért pedig az ügyfél hosszú éveken keresztül szolgáltatási díjat fizet.
Az RFV 2007-ben kilépett a tőzsdére, és az egyik legdinamikusabban fejlődő vállalattá vált. Egyre több megrendelésük lett a magánszektorból, de külföldön is terjeszkedésbe kezdtek, a vállalat részvényeinek ára gyorsan növekedett. Időközben a vállalat neve E-star Nyrt. lett.

Veszedelmes viszonyok

Göbl Vilmos, a hódmezővásárhelyi városháza szóvivője a Szabad Földnek elmondta: 2006-ban kötöttek szerződést az RFV-vel, mely szerint a vállalat fenntartható módon korszerűsíti az iskolák fűtését, majd ellátja a hőszolgáltatói tevékenységet. Mindezt azzal a feltételezéssel, hogy a korszerűsítésből származó megtakarítás fedezi az RFV-nek fizetendő díjat.

Göbl szerint a város évi negyvenmillió forintot fizetett rá a szerződésre, utólag vitatják az RFV által végzett beruházások értékét is. A szerződés lebonyolítását folyamatos számlázási problémák kísérték: a cég nem engedett betekintést abba, hogy mennyi gázt használt fel a közintézmények fűtésére, többször előfordultak túlszámlázások, inkasszós jogával élve az E-star olyan összegeket emelt le az önkormányzat számlájáról, amelyeket utólag vissza kellett tőle követelni. Az elégedetlenségüknek hangot is adtak, a szerződést 2009-ben módosították olyan formán, hogy 2010 júliusától a hőszolgáltatást a város visszakapta volna.

Itt jön képbe az úgynevezett gázkvóta: az épületekhez tartozik az a jogosultság, hogy a fűtésükhöz gázt vásárolhat az üzemeltető. A gázkvóta jogosultjának júliusig kell megrendelnie egy évre előre a fűtéshez szükséges gázt. Ezt a gázkvótát Hódmezővásárhely átadta az RFV-nek 2006-ban. A 2010-es szerződésmódosítás után a kvóta ennek ellenére nem került vissza Hódmezővásárhelyhez, a város álláspontja szerint azért, mert az E-star azt nem adta át, így tartva bent őket a számukra előnytelenné vált szerződésben. 2011 szeptemberében a város közgyűlése felmondta a szolgáltatási szerződést az E-starral – állításuk szerint büntető feljelentést is tettek, bár erről még annyit sem hajlandóak elárulni, hogy kit milyen bűncselekménnyel vádolnak.

Az E-star Nyrt. közleményben tudatta, hogy a szerződést 2010. jú¬lius elsejétől valóban módosították, de a város nem gondoskodott új szolgáltatóról, nem vette át a hőszolgáltatási tevékenységet, ezért a folyamatos szolgáltatás biztosítása érdekében ezt ők vállalták magukra. Kitértek arra is, hogy a nagyfogyasztóként elért kedvezményekkel beszerzett földgázt nyereség nélkül számlázták, vagyis ebből szerintük az önkormányzatnak nem származott kára. (Ez a verzió sem egészen tiszta, hiszen azt az E-star is elismeri, hogy Hódmezővásárhely tíz hónapja felmondta a szerződést, és azóta egy vasat nem fizet sem a szolgáltatásért, sem a gázért. Ennek ellenére a cég nem próbálta érvényesíteni a követelését, szerződés nélkül fűtötte az iskolákat egész évben.) Hódmezővásárhely álláspontja szerint azért nem tudtak másik szolgáltatóval szerződni, mert a gázév júliusban elkezdődött, az E-star már megrendelte a gázt, és csak együttműködve tudtak volna másik szolgáltatóra váltani.

Menekülőre fogták

Nem csak Hódmezővásárhelynek lett elege az E-starból. Még júniusban a befektetők által perspektivikusnak gondolt marosvásárhelyi szerződést bontotta fel a megrendelő. A Hódmezővásárhellyel folytatott közleményháború során pedig kiderült, hogy Sárospatak sem volt elégedett a szolgáltatásokkal. Aros János polgármester közleményben fejtette ki, hogy az RFV-vel kötött megállapodás alapján gyakorlatilag semmilyen közszolgáltatás terén nem értek el megtakarítást, ahogy a cég ígérte. 2009-ben a közétkeztetést vásárolták vissza, idén a közvilágítást. Bár az E-star által beszerzett földgáz árát elkülönítették a számlázáskor – ezzel kapcsolatban Sárospataknak nincsen panasza –, az úgynevezett szolgáltatási díj egyes részeit (a díj a beruházásokhoz szükséges hitelek törlesztését, a berendezések karbantartását és az E-star hasznát tartalmazza) a cég nem hajlandó forintosítani, holott a díj egészét az önkormányzat sokallja.

Legalább negyven kisebb-nagyobb intézményfenntartó áll kapcsolatban az E-starral. Ezek nagyobb része nem vitatja a szerződést, egyszerűen csak nem tud fizetni. Az érintett fenntartók nagyon is am¬bi¬cio¬nálták ezeknek a rendkívül előnytelen szerződéseknek a megkötését, olyannyira, hogy szinte mániákusan kerülték a közbeszerzéseket. Okkal: Hódmezővásárhely projektcégének a közbeszerzési ajánlatkérését például azért meszelte el a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert megsértette az esélyegyenlőség elvét – magyarul az RFV-re írták ki a közbeszerzést, ezért magát a kiírást is megsemmisítették. Valamilyen módon a város mégis megoldotta, hogy az RFV-vel szerződhessen.

Hasonlóan motivált volt a józsefvárosi önkormányzat: az ottani fűtéskorszerűsítési beruházás során már 2007-ben figyelmeztettek arra, hogy az önkormányzat mintegy 230 milliós beruházás és 400 milliós ellenőrizetlen tartalmú szolgáltatás után hárommilliárd forintot fizet ki az RFV Nyrt.-nek tizenöt év alatt úgy, hogy ebben nincs benne az a profit, amely abból származik, hogy a cég nagykereskedelmi áron vett gázt kiskereskedelmi áron értékesít az önkormányzatnak.

Mindebbe úgy sikerült belevágni, hogy az intézmények fűtéskorszerűsítésére akkor a Környezet és Energia Operatív Programból jelentős pályázati forrásokat lehetett volna igénybe venni – inkább erről is lemondtak, csak az RFV-vel szerződhessenek. Újfehértó önkormányzata tizenkétmilliós bírságot fizetett azért, mert nem írt ki közbeszerzést arra a szolgáltatásra, amelyet az RFV-től kívánt igénybe venni.

Végjáték kezdődik?

Az E-star is ráfázhat az önkormányzatokkal való háborúskodásra. A cég részvényei a viták hírére nagyot zuhantak. A megyei önkormányza¬toktól az államhoz kerültek egyes intézmények, itt nem is vitatják a tartozásokat – ahogy azt sem, hogy nem tudnak fizetni. A kormány közleményben tudatta, hogy az általa átvett, de vitatott szerződések alapján nem teljesít kifizetéseket, amíg azokat át nem tekintették. Hódmezővásárhely nem fizet, inkasszózni valószínűleg nem lehet. Sárospatak újratárgyalná a szerződését, inkasszózni – legalábbis közlésük szerint – itt sem tud az E-star. Az elmaradó bevételek a tőzsdei cégnek komoly nehézségeket okozhatnak már a közeljövőben is.

Nehezen érthető, hogy egy olyan céget, amely a 2006 és 2010 közötti időszakban jobboldali irányítású önkormányzatokkal kötött, azok számára rendkívül előnytelen szerződésekkel alapozta meg üzleti sikereit, miért akar most a kormány is a csőd felé terelni?!