Utolsó esély a földpiacon!

– Gondolom, összerándult a gyomra, mikor Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos bő egy hónapja bejelentette, hogy feljelentette önöket.
– Nem kellemes érzés, elhiheti. Ráadásul, aki ismer, tudja, hogy sohasem keresem a bajt, próbálok az előírásoknak megfelelni az élet minden területén. Ez igaz a cégre is, a törvény adta lehetőségekkel és azokat betartva működünk már 14 éve. Egyébként a történelem kicsit ismétli magát: nagyapámékat Mezőcsáton kuláknak nyilvánították annak idején, most minket gyanúsítanak földspekulációval.

– Mi volt a hivatalos indoklás, egyáltalán, vizsgálódott már valamelyik hatóság?
– Hivatalos értesítést nem kaptunk, Budai államtitkár úr MTI-nek adott nyilatkozatából tudtuk meg, hogy spekulációs célú, termőföld-adásvételi ügylettel gyanúsítanak. Azóta az adóhatóság tudatta a céggel, hogy két évre visszamenőleg vizsgálja a Tiszacash gazdálkodását. A rendőrség direktben még nem értesített, hogy megkezdte a nyomozást, míg az adatvédelmi biztos felhívta a figyelmünket egy azóta már kijavított hiányosságra, s ezzel le is zárta az ügyünket. Magyar tulajdonban lévő cég vagyunk, több jogász dolgozik nálunk, biztosíthatom, hogy csak magyar magánszemélyek számára és a jogszabályok betartása mellett szerveztünk termőföld-adásvételt. Döntően kisebb szakmai befektetők, tehát gazdálkodók az ügyfeleink, kisebb részben pedig olyan emberek, akik a megtakarított pénzüket az utóbbi években hosszú távra a földbe fektették.

– A válság kirobbanása óta a tőke a mezőgazdaságot és a termőföldet nézte ki magának. Vagyis nő a spekulánsok szerepe és tere a földpiacon. Mit tapasztalt ebből?
– Ki mit ért spekuláns alatt? Azt, aki befektet és pénzt vár ettől? Ha igen, akkor a piacgazdaság alapjait kérdőjelezzük meg Magyarországon. Ha egy gazdász földet vesz, műveli, és ebből van pénze, az rendben van. Aki azért vesz földet, hogy azt bérbe adja, már spekuláns? Nálunk sok, úgymond kisember fordul meg. Végkielégítésekből, egy életen át kuporgatott pénzből, esetleg más ingatlan eladásából összegyűlt 12-14 millió forintból segítségünkkel vesz 15 hektár földet. Ennek éves bérleti díja 600-800 ezer forint, ami biztos jövedelem. Az ilyen emberek többsége középkorú: gyermekének, unokájának, netán saját nyugdíjas éveire szánja ezt a befektetést. Az öngondoskodás egyik legjobb formáját választja. Ő lenne a spekuláns?

– Ha lenne most 20 millióm és megbíznám önöket, akkor miként járnának el?
– Tisztáznánk, mi a célja a termőfölddel. Amennyiben ön akar gazdálkodni, akkor érdemes lehet akár több részletben is vásárolni 20 hektárt egy adott területen. Vagyis egy gazda megteheti, hogy akár 1-2 hektáronként veszeget össze földet. Ha ön előtakarékosságként tekint e 20 hektárra, akkor viszont nem szabad elaprózni a dolgot, olyan területet kutatnánk fel önnek, ami egyben lévő 15-20 hektáros parcella. Ezt ugyanis könnyebben ki lehet adni, kevesebb az adminisztráció, a bérbeadással kapcsolatos munka, mintha 4-5 tagban lenne e terület.

– Miként találnak rá ilyen földekre?
– Ön megmondja, hogy mely település környékén kíván földhöz jutni. Mi vagy az eladási megbízással lefedett adott településen lévő kínálatból szolgáljuk ki önt, vagy a faluban meghirdetjük, hogy piaci áron vennénk földet. Ekkor általában megbolydul a település, ugyanis addig főleg helyi árak, helyi vevők, gazdálkodók irányították a földvételt, bérleteket. Vagyis egy kicsit belecsapunk az állóvízbe, s ezzel akaratunk ellenére helyi, vevői érdekeket sérthetünk. Ugyanakkor megbízónk által meghatározott piaci árat kínálunk, ami segíti mind a helyi földárak, mind a bérleti díjak reális szintre való emelkedését.

– Ez a magyar földtulajdonosok érdeke.
– Igen. Végeredményben mi a kormány birtokpolitikai céljait szolgáljuk tevékenységünkkel. A magyar állam az uniótól azért kérte a hazai földpiacról a külföldiek és a társaságok kitiltását 2014-ig, mert a magyar föld túl olcsó. Vagyis a kormánynak is az az érdeke, hogy hazánkban fokozatosan emelkedjenek az árak ahhoz, hogy a most az uniós átlag harmadát kitevő ár miatt ne lepjék el és vásárolják fel a földet a magyar gazdálkodók elől. E célt szolgáljuk, ahogy a birtokegyesítést is segítjük. Az országban 7,7 millió hektárnyi művelés alatt álló terület van, ennek 2,2 millió tulajdonosa, vagyis elaprózott birtokokat találni. Mi heti 30-70 szerződést kötünk, ezek 95-98 százaléka egy hektár körüli terület. Ezeket egyesítjük, életképesebb, jól művelhető vagy bérbe adható 10-15 hektáros parcellákká.

– A földvédelmi moratórium lejártáig drágul annyit a földünk, hogy ne kelljen tartani a külföldiek rohamától?
– 2014-ig biztos nem. Most nagyjából 1,05-1,1 millió forintnál tartunk. Ez egy 30 hektáros, a hazai átlagnak megfelelő 20 aranykoronás terület hektáronkénti árát jelenti. Tavaly év végén az ilyen parcellában lévő egy hektárért még 900-950 ezer forintot kellett adni.

– Ez 10 százalékos növekedés fél év alatt.
– Igen, és már tavaly is 20 százalék volt az éves áremelkedés, vagyis 2012 első felében fennmaradt az árnövekedés üteme. Az utóbbi évtizedben érvényes volt, hogy 3-4 évente duplázódott az ár, a közeljövőben pedig 5-6 évente lehet rá számítani.

– Vagyis 7-8 év múlva érjük el az unió mostani átlagát, de mert ott is drágul a termőföld, a kiegyenlítődésre jó tíz évet is kell várnunk.
– Nagyjából igen, akkorra lehet 3-4 millió forintra számítani. Ha közben nem történik valami.

– Történt. Július közepén új földtörvénytervezet került a parlament elé, amely már most óriási felháborodást okozott.
– Bizonyos érdekeket sért a kormány tervezete. A nagyüzemekkel szemben deklaráltan a kisebb, főként családi birtokok arányát, súlyát szeretnék javítani. A törvény hatálybalépésével csakis helyben lakó földműves vehetne földet. Vagyis befektetési szándékkal még magánszemély sem, legyen az magyar vagy külföldi, s a cégeket is kizárnák a sorból. Ez csökkentheti a fizetőképes keresletet.

– Miért, hiszen ott lesznek a kedvezményezett, helyben lakó gazdák!
– Csakhogy nekik nincs elég pénzük. Amennyiben e célra nem lesz egy kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú hitel, melyből a föld árának legalább 70-80 százalékát ki lehet fizetni, akkor bedugul a piac. A kormány jól döntött, mikor földhitel kidolgozásába kezdett. A földtörvény vitaanyagának megismertetése óta érezzük, hogy nő az eladási kedv. Korábban cégünk egy eladási ajánlat mellé nagyjából 5-6 vételit kapott, utóbbiak száma mostanában 3-4-re csökkent.

– És a vevőkkel mi a helyzet? Hiszen a törvény hatályosulása után nem mindenki vehet földet.
– Azt javaslom, hogy aki befektetési, előtakarékossági szándékkal szeretne földhöz jutni, az most lépjen. A közeljövő földügyeit két szakaszra lehet bontani. Az elsőben a vevők dominálnak, vagyis a tiltásig a nem szakmai befektetők lesznek aktívak, fennmaradhat ez a mostani évenkénti 15-20 százalékos drágulási ütem. A második szakaszban, a törvény hatályosulása után, már csak földműves és az állam vehet földet, akkor csökkenhet a kereslet és az áremelkedés mértéke.

– Vagyis a törvénnyel csökken a föld likviditása, az a tulajdonsága, hogy milyen könnyen és gyorsan lehet pénzzé tenni?
– Fennáll ennek a veszélye is.

– Már amennyiben ez a törvény megmarad, s nem vonatja vissza Brüsszel.
– Ennek is van realitása. A tervezetet kritizálók úgy vélik, a tulajdonszerzés korlátozásával Magyarország sérti az uniós alapelveket. Éppen ezért kellett kétszer is kőkeményen tárgyalni a külföldiek és cégek tulajdonszerzésének magyar tiltásáról. Erre az EU csak 2011-ig, majd 2014-ig adott engedélyt. Az új földtörvény végeredményben ezt a moratóriumot hosszabbítaná meg, amit szinte biztos nem enged meg Brüsszel. Azzal viszont nehéz vitába szállni, hogy szakképzettséget, élethivatásszerű mezőgazdálkodást követelünk meg.