Veszélyben a közszolgák?

A nemzetgazdasági miniszter június közepén jelentette be, a kormány nagyjából 20 milliárd forintos megtakarítást remél attól, hogy a közszféra munkavállalóira is elrendeli a kényszernyugdíjazást. Az eredeti szándék szerint a közszféra valamennyi szegmensében: az orvosok, az egyetemi oktatók és a kormánytisztviselők körében is egységesen megszüntetné a 62. évüket betöltöttek státusát. A KSH-nak az idei első negyedévről készült, hivatalosan nem publikált adatai szerint a közszférában ma közel 40 ezer 62 év feletti munkavállaló dolgozik, ebből a központi közigazgatásban 3700-an, az oktatásban 5400-an, az egészségügyben és a szociális ellátásban pedig közel hatezren.

Az érdekképviseletek tiltakozása mellett az Emberi Erőforrás Minisztérium oktatási és egészségügyi államtitkára is mentességet kért a felsőoktatás, illetve az egészségügy dolgozóinak. Hoffmann Rózsa egyenesen „a minőségi felsőoktatás lefejezését” vizionálta, ha az egyetemi oktatói karra, a ma akár 70 éves koruk felett is aktív egyetemi tanárokra, professzorokra is érvényes lenne a nyugdíjkényszer, Szócska Miklós pedig „az egészségügyi ágazatban lévő humánerőforrás-krízishelyzetre való tekintettel” kért felmentést, mondván, annak megvalósításával „bedőlne az egészségügy”.

Az általános nyugdíjaztatásról szóló döntés valódi indoka vélhetően az, hogy a bírák ügyében kötelezettségszegési eljárás indult az Európai Bizottságban. Brüsszel szerint ugyanis diszkriminatív, ha csak a bírákat érinti az intézkedés. Ezért gondolta a kormány, hogy ha a lépést a mindenkire érvényes nyugdíjreform részeként kommunikálják, semlegesíthetik ezt a kifogást.

Az „állományaktualizálás”, vagyis a régi rendszerből itt maradtak lecserélésének szándéka a nemzetgazdasági miniszter által hangoztatott költségvetési megtakarítás mellett egy kedvező munkaerő-piaci hozadéka is lehet az általános kényszernyugdíjazásnak: megfékezheti az egyes területeken a tömeges pályaelhagyást. A bíróságokon, a felsőoktatásban és a kórházakban is jellemző, hogy a lassú, sok esetben kihalásos alapon működő előrelépési lehetőségek kivárása helyett a tehetséges fiatalok inkább elhagyják az adott területet, akár az országot is.

Ahogy korábban is írtuk: az Alkotmánybíróság ugyan megsemmisítette a bírák kötelező nyugdíjazásáról szóló rendeletet, de egyelőre ez sem tántorítja el a kormányt szándéka végrehajtásától. Orbán Viktor miniszterelnök első reagálásában kijelentette, hogy noha a kifogásolt jogszabályok összhangját igyekeznek mielőbb megteremteni, „a rendszer marad”. „Az Alkotmánybíróság döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma – válaszolta erre Paczolay Péter, a testület elnöke. – Fontosnak tartom, hogy a kormány és a törvényhozás ne hagyja figyelmen kívül az alkotmánybírósági határozatban foglaltakat, hiszen a közelmúltban is előfordult, hogy mintegy versenyfutásszerűen próbálták megelőzni vagy különböző megoldásokkal megkerülni azokat. Ezúttal a konkrét döntést és annak szellemiségét is meg kell valósítania a törvényhozásnak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma.”