Adja el drágán a házát!

Teszi ezt pedig azért, mivel a szerződéskötéskor kötelezően átadandó okmányból kitetszik, milyen rezsiköltségekre számíthat a továbbiakban. (Itt jegyezzük meg, hogy bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészíttetése 2015. december 31-ig önkéntes.)

Tehát nem valamiféle újabb – feleslegesnek tűnő – bakafántoskodásról van szó, hanem erősen zsebbevágó tudnivalóról. A felmérés során meghatározzák az energiaigényt, ami számszerűen mutatja, hogy éves szinten mibe kerül az ingatlan fenntartása. A tanúsítvány rámutat a gyenge pontokra, sőt tanácsokat is ad az esetleges felújítások tervezéséhez. Az energiamegtakarítást szolgáló pályázatok benyújtásánál pedig számokkal támasztja alá, hogy az épület energiafelhasználása mennyivel csökkenthető.

A helyszíni felmérés (ha az épület dokumentációja teljes) egy-másfél órát, míg a tanúsítvány kiállítása 2-3 napot igényel. A szakemberek az épületszerkezetet, a falakat, a födémet, a tetőt, a hőszigetelést és az ablakokat vizsgálják, ami a fűtés és a melegvíz-előállítás mellett a klímaberendezés fogyasztásának és hatékonyságának megállapítására is kiterjedhet. Azt sem árt tudni, hogy a társasház szélső lakása mindig rosszabb besorolású lesz, mint egy középső, amit „körbefűtenek” – bár mindkettőben ugyanolyanok a falak és az ajtók-ablakok.

Az energiafelhasználást tükröző, betűkkel jelölt sávos besorolást a mai követelményekhez (100%) viszonyítva állapítják meg. A legtöbb ingatlan F és G kategóriájú, ide tartoznak a régi építésű társas- és a fel nem újított családi házak. A 10-15 éves társasházak jellemzően a D és az E kategóriába kerülnek, míg a 2006 után átadott épületek A, B, C kategóriásak. Vásárlók, figyelem: az olcsó lakás is lehet drága, ha magas a rezsije!

Az energetikai tanúsítvány kiállítását csak a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik el. Fontos információk az mmk.hu/energetika honlapon találhatók.