Több százmilliónyi kábelt loptak el!

Míg tavaly augusztusig „csupán” 58 millió forint értékben történt kábellopás, addig az idén már 184 millió forintos kárt okoztak az elkövetők a BKV vonalain – olvasható a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján. A vállalat korábban jelezte a rendőrségnek azt a gyanúját, hogy a bűnszervezeteket valószínűleg BKV-s dolgozók is segíthetik, a tettesek ugyanis olyan információk alapján dolgoztak, amelyeket csakis egy szűkebb belső kör tudhatott. A BKK információi szerint a szálak a Távol-Keletre vezetnek. Az ilyen bűncselekmények száma 2007 második felétől kezdett látványosan emelkedni, a távol-keleti felvevőpiac ekkortól kezdte felvásárolni nagy mennyiségben a hulladék rezet – közölte Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója. A társaság úgy értesült, egy országokon átívelő bűnszervezet áll a jelenség mögött. A hálózat beszállítókra, kereskedőkre és felvásárlókra épül.

Hazánkban a színesfémlopás károsultjai között dobogós helyen áll a MÁV és a Magyar Telekom is. Mégis szerencsésebbek, mert a BKV városi, szigeteletlen tápkábeleinek egyszerűbb az eltulajdonítása, értékesítése. Jól jövedelmező bevételről van szó, mert egyetlen méternyi kábel is több mint 2 kilogrammot nyom a mérlegen. Nehezíti a védelmet, hogy a tolvajok újabban a feszültség alatt lévő vezetékeket vágják el, tehát megfelelő szaktudással rendelkeznek. Azt is tudni lehet, hogy az elkövetők a HÉV vonalain általában háromfős csoportokban jelennek meg, és rövid idő alatt jelentős mennyiséget, akár 800 méternyi rézkábelt is ellopnak. A tolvajok kézre kerítésének érdekében Vitézy Dávid és Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója nyomravezetői díjat ajánlott fel mindazoknak, akik érdemi információkkal segítik az elkövetők elfogását.

A kábellopás nem csupán magyar jelenség, Európa szinte minden országában találkoznak a rendőrök hasonló problémával. A rézkábellopási esetek visszaszorítására Nagy-Britanniában a British Telecom és a Scotland Yard közös munkacsoportot hozott létre, miután a pótlási és javítási költségek éves szinten elérték a 840 millió eurót (230 milliárd forintot) – amely összeg nem tartalmazza a közvetett károkat, például a szolgáltatások szüneteltetése miatti bevételkiesést vagy épp az elmaradt hasznot.