Óriási gyémántlelőhely Szibériában

Háromezer év nem kevés, ennyi idő alatt bizonyára sok ipari gyémántot elhasznál majd a világ gazdasága. Ám a Popigaj-kráter sem hétköznapi méretű képződmény. Átmérője mintegy száz kilométer, területe nagyobb, mint Bács-Kiskun megyéé – ekkora helyen meglehetősen sok drágakő elférhet.

A keletkezése is különleges: mintegy 35 millió évvel ezelőtt csapódott a földbe egy hatalmas – becslések szerint 5–8 kilométer átmérőjű – égitesttöredék. A geológusok szerint az ütközéskor keletkezett hatalmas hőmérséklet (körülbelül 3000 Celsius-fok), illetve hihetetlenül nagy nyomás (a légkörinek százezerszerese) a talajban lévő szenet gyémánttá alakította.

A gyémántlelőhelyről az orosz – akkor szovjet – hatóságok már jóval korábban tudomást szereztek, hiszen az első gyémántokat 1970 körül találták meg a környéken. A helyet azonban lezárták, a kincsről pedig hallgattak, mert az évtizedekkel korábban a Gulágra hurcoltak által tulajdonképpen ingyen feltárt lelőhelyekről változatlan hozammal lehetett kitermelni a gyémántokat még a századforduló környékén is. Emellett a hatalom inkább a mesterséges gyémántok előállítására összpontosított, ami olcsóbbnak ígérkezett, mint a bányászat – egy köbméter földből általában egy karát, azaz 0,2 gramm gyémánt kerül elő a leggazdagabb lelőhelyeken is.

Hogy a mostani bejelentést kitermelés fogja-e követni vagy csupán a kimeríthetetlennek tűnő orosz tartalékok fitogtatása volt a közlemény célja, hamarosan kiderül. Az viszont nyilvánvaló, hogy ritkán akad alkalom leírni egy ekkora összeget: a kincs becsült értéke tudniillik 1 000 000 000 000 000 amerikai dollár. Elképzelhetetlen, nemde?