Százéves magyar pirula

Az 1920-as években már húsz betegségre – például reumára is – ajánlották, többek közt gyulladáscsökkentő hatása miatt. A hatóanyaga az acetil-szalicilsav, mely a fűzfa kérgéből nyert kivonatban lelhető fel. Ezt már Hippokratész óta használják, ezért hajdan a fűzfát „csodafaként” tartották számon.

A híres gyógyszergyár névadója Richter Gedeon, aki éppen 140 éve született Ecséden. Hamar árván maradt, így Gyöngyösre került a rokonokhoz. A ferencesekhez járt gimnáziumba, majd patikusgyakornokként „szolgált”. Később kinyílt előtte a világ: előbb a fővárosban szerzett gyógyszerészoklevelet, majd külföldi tanulmányútra indult. Miközben bebarangolta a kontinens nyugati felét, elleste, hogyan működnek ott a gyógyszergyárak.

Hazatérve atyai örökségéből megvásárolta a pesti Üllői úton ma is működő Sas Patikát, ahol korszerű laboratóriumot szerelt fel, s főleg állati szervekből állított elő medicinákat. Ez akkoriban újdonságnak számított, hiszen külföldön csak növényi alapanyagokat dolgoztak fel. Azt is felismerte, hogy lejárt már az idő, amikor elég a patikában keverni a gyógyító porokat és kencéket, ezért 1906-ban megalapította hazánk első gyógyszergyárát Kőbányán. Mire az I. világháború kitört, már kéttucat szabadalommal büszkélkedhetett a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár, mely később öt világrészen működtetett képviseletet és 10 leányvállalata volt.

A II. világháború azonban véget vetett a töretlen fejlődésnek: sok kiváló szakember külföldre menekült a deportálások elől, másokat elbocsátottak. Végül magát az alapítót kitiltották a saját gyárából, így kénytelen volt lemondani posztjáról. Bár 1944-ben svájci útlevéllel elhagyhatta volna az országot, nem élt e lehetőséggel. A nyilas hatalomátvétel után Richter Gedeont elhurcolták és a Dunába lőtték. A hazai gyógyszeripar atyja 72 évesen hunyt el – mivel teste nem került elő, csak jelképes sírját rejti a családi kripta Svájcban.