Faragtak a Nobel-díjból

Hagyományosan az orvosi-fiziológiai díj odaítélésével kezdődött a 2012. évi Nobel-hét: hétfőn kiderült, hogy a legrangosabb tudományos elismerést megosztva a 79 éves brit Sir John B. Gurdon és az 50 esztendős japán Jamanaka Sinja kapta. A díjat a felnőtt sejtek embrionális sejtekké való „visszaprogramozásáért” érdemelték ki, amelytől számos betegség gyógyítását remélik a jövőben. Kedden gazdára lelt a fizikai Nobel is: az amerikai David Winelandet és a francia Serge Haroche-t a kvantumrendszerek vizsgálatában elért eredményeikért jutalmazták. Lapzártánk után, szerdán tették közzé a kémiai, várhatóan csütörtökön az irodalmi, pénteken a békedíjas nevét, és a következő hétfőn a közgazdasági díjazott kiléte is ismertté válik majd.

A Nobel Alapítványt is elérte a gazdasági válság, no meg a túlköltekezés vádja, úgyhogy a jövőben adminisztrációs kiadásainak és a díjátadó gálák költségeinek lefaragására kényszerül. Azért a tradíciónak megfelelően a díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Viszont az aranyérmén és az igazoló okmányon kívül ettől az évtől a szokásos 10 millió svéd korona helyett „csak” 8 milliót (több mint 260 millió forintot) kapnak a díjazottak.

A dinamit feltalálója köztudottan úgy végrendelkezett 1895-ben, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia-orvostudomány és az irodalom legjobbjai a nagyvilágból, továbbá az a személy, aki fáradhatatlanul munkálkodott a békéért. A tudományágak 1968-ban egészültek ki a közgazdasági emlékdíjjal.

Nobel kifejezett kérése szerint a díjazottakat azok között kellene keresgélni, akik „az előző évben a legnagyobb hasznot hajtották az emberiségnek”. Ehelyett már az első alkalommal, 1901-ben sem sikerült teljesen tiszteletben tartani a végakaratot, hiszen a német fizikus Wilhelm Conrad Röntgen hat évvel korábban fedezte fel a róla elnevezett sugárzást, és honfitársa, az orvostudományi díjas Emil von Behring is tizenegy évvel korábban dolgozta ki a torokgyík gyógyításának alapjait.

A legtöbb optimizmusra a fizikus várományosoknak van okuk: a 191 eddigi díjazott harmadának munkáját ugyanis egy évtizeden belül elismerték. A kémia és az orvosbiológia területén átlagosan 15-20 év múlva érkezik az elismerés. A legtovább talán Peyton Rous amerikai patológusnak kellett várnia, aki 1911-ben, 32 évesen fedezte fel, hogy vírusfertőzés is okozhat daganatos megbetegedést. Mivel jócskán letelt a Nobel-jelöléseket övező ötvenéves titkosítási szabály, így tudható Rousról, hogy már 1926-ban felterjesztették a díjra, de azt csak 1966-ban, 87 éves korában, megosztva nyerte el. Azért nyolc esetben sikerült tartani a végrendelkező időre vonatkozó kritériumát. A dél-afrikai származású virológusnak, Max Theilernek valóban csupán egyetlen évet kellett várnia, és 1951-ben megkapta az elismerést a sárgaláz elleni oltás kifejlesztéséért. És ugyanilyen gyorsasággal honorálták előtte, 1935-ben a maghasítással mesterséges izotópokat létrehozó francia Irene és Frédéric Joliot-Curie-t.