Semmi ördögi nincs a földtörvényben

– Nem akartam az állami földbérleti pályázatok botrányaival foglalkozni, inkább az ön fejében lévő jövőkép érdekel. És eddigi nyilatkozataiból az derül ki: a minisztérium szerint nem történtek szabálytalanságok. A napokban azonban Kajászón négy helyi gazda, akik pályázatát elutasította a földalap, állami földeket foglalt le. Mit tesz ilyen polgári engedetlenség esetén a tárca?
– Ezt a földfoglalást hogyan képzeljem el, szerkesztő úr? A képeket nézve egy tucat emberről beszélünk, nagyobb részük a sajtó képviselője. A héten már tervezett a Parlament elé tüntetést az Élőlánc Magyarországért elnevezésű párt is, csak senki nem találta meg őket. Sem Kajászón, sem más településen nem a helyi gazdák elégedetlenségéről van szó, hanem egyesek politikai haszonleséséről.

– Két oldalról éri kritika a tervezetet: az egyik szerint a kicsiknek, a másik szerint a nagybirtoknak kedveznének vele.
– Ebből is látszik, hogy jól gondolkodunk, középen állunk. A tervezet kialakítása előtt és alatt két társadalmi vitát, számos tanácskozást, gazdafórumot tartottunk, kérdőíves felmérést készítettünk. A véleményeket, számokat vettük alapul, mikor például az üzemméretek nagyságáról döntöttünk.

– A kritikák igazából arról szólnak, hogy mind a kis- és közepes termelők, mind a nagybirtokosok között lesznek védett vállalkozások, amelyekkel kénye-kedve szerint kivételezik a kormányzat. Vagyis klientúrát épít.
– Nem tudom elképzelni! Ugyanis a tervezet szerint egy földterület megvételéről a helyi földbizottság dönt majd, a helyieknek elővételi, előbérleti joga lesz. Aztán ott van a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elővételi joga is. Ezek mind olyan garanciát jelentenek a magyar gazda számára, amelyek nem engednek meg semmiféle spekulációt, hatalmi befolyás érvényre jutását. Így kizárható minden spekuláns, legyen hazai, külföldi, zsebszerződő. Csak földműves vehet földet 2014 májusa után.

– Ebbe az uniónak is lehet beleszólása!
– Ettől nem tartok. A tagországok között találni számosat, amely olyan földügyi szabályozást alakított ki, hogy praktikusan meggátolja külföldiek földszerzését. Mi a francia példát vettük alapul.

– A Jobbik egyenesen azt követeli, hogy az Országgyűlés és a kormány kezdeményezze az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés újratárgyalását, mert a magyar földtörvény sérteni fogja a szabad tőkeáramlás uniós alapelvét, amit elismertünk, rögzítettünk a csatlakozási szerződésben.
– Nincs ilyesmire szükség. A tőke szabad mozgását garantálja ez a törvény. A mezőgazdaságon belüli befektetők számára szabad a pálya, amennyiben az illető magánszemély és gazdálkodásból akar megélni. Vagy¬is csak földműves vehet és bérelhet földet.

– Ez akkor is beszűkíti a lehetőségeket. A vevők száma csökken, így kétmillió magyar földtulajdonos érdeke sérül, mert az árak nem az elvárt mértékben emelkednek, ha éppen nem csökkennek a földpiacon.
– A földpiacon ma sincs nagy mozgás. Évente 200 ezer hektár cserél gazdát 5-6 millió hektárnyi termőföldhöz képest. Vagyis nagy változás nem lesz, mert valóban csökkenhet a lehetséges vevők száma. Azonban a gazdálkodók érdekét is figyelembe kell vennünk! Ha valaki a mezőgazdaságból akar megélni, akkor évtizedekre szóló döntést hoz. Számukra szabályokat kell biztosítani, amelyek nem változnak hektikusan, a kiszámíthatóságot biztosítják.

– Akkor most teszem fel az eredeti kérdést: mi van az ön fejében, mondjuk, tíz év múlva milyenné alakul át a magyar mezőgazdaság a földtörvény hatására?
– Én inkább húsz évben gondolkodom! Akkorra már a mostani agrárteljesítmény másfél-kétszeresét produkáljuk. Nagyjából 13-15 millió ember élelmiszerét termeljük meg.

– Bocsásson meg, de erre már 20-25 évvel ezelőtt képes volt az ágazat!
– A természeti értékek kizsarolásával, a fenntarthatóság kritériumainak mellőzésével, monokultúrás, erőszakos nagyüzemesítés mellett. Más érdekek mentén és keretek között gazdálkodva. Mi viszont az egészséges fejlődés, a kis- és középbirtokok hívei vagyunk. Ez nem jelenti azt, hogy a meglévő értékeket, akár a nagyüzemi termelést el akarnánk törölni. Az átalakítást úgy kell elvégezni, hogy ne legyen törés!

– Ehhez képest a földtörvény kritikusai szerint egyenesen út vezet ahhoz, hogy 5-8 év múlva a nagyüzemek ellehetetlenülnek.
– Ismétlem: nem akarjuk szétverni a nagyüzemeket! Ugyanakkor az is igaz, hogy erősen kell majd versenyezniük a középbirtokokkal a hatékonyság terén, de nagy szerepük marad a termelés integrálásában, a feldolgozásban és a termék-előállításban is. Van mit tenniük a nagyüzemeknek, amelyek – tény és való – most nagy és legális foglalkoztatók, több mint 80 ezer főnek adnak munkát.

– Térjünk vissza a jövőképhez! Mekkora lesz a szerepe a kicsiknek, nagyoknak, közepeseknek? Készült hatástanulmány a törvényhez?
– Természetesen, az Agrárgazdasági Kutató Intézet készítette. Eszerint a kis- és őstermelők, akik maximum 50 hektáros birtokkal rendelkezhetnek majd, főként önellátásra rendezkednek be, de bizonyos fejlődés után már piacra is léphetnek. Ők az agrártermékek 10-15 százalékát biztosítják majd. Ez egyébként ma Nyugat-Európában is így van, fontos szerepük lesz az önfoglalkoztatás terén. A középbirtok sokat fejlődik majd, őket erősítjük, és ott lesznek a nagybirtokok, amelyek maximum 1200 hektárnyi területtel rendelkezhetnek.

– És itt érkeztünk meg a másik kényes kérdéshez! Kritikusai szerint ez a korlátozás kijátszható, felesleges, ráadásul olyan minimális dolgozói létszámot írnak elő, ami szintén tönkretenné e vállalkozásokat.
– Vegyük sorra! A törvénytervezet nem szentírás, vagyis módosítható a parlamenti vitában, és várjuk is a javaslatokat mind a méretet, mind a foglalkoztatást, de még a külföldi és hazai spekulánsokkal szembeni jogszabályi védelmet illetően is. Azt is meg kell vitatnunk, hogy előírjunk-e legalsó és legfelső bérleti díjat. A másik: nem hiszem, hogy tönkremennének a nagyüzemek.

– Vélhetően osztódással szaporodnak majd, mert ma sok cég gazdálkodik az 1200 hektár többszörösén. Le kell másolni a mostani adókedvezményeket kihasználó családi gazdaságos vagy őstermelői modellt, és máris megfelelnek a jogszabályoknak. Van ennek értelme?
– Nem hiszem, hogy ez megoldás. A másik dolog: az igazi nagyüzemek többségében állami területeken gazdálkodnak, hosszú távú bérleti szerződések alapján. Őket nem érinti ez az 1200 hektáros előírás, ugyanis az állami földterületek szabályozására külön törvényt tervezünk alkotni.

– Vagyis megnyugodhat az, aki most vagy korábban az állammal kötött szerződést? Ő védettebbé válhat, kivételezett helyzetbe kerül?
– Tisztázzuk akkor ezt az 1200 hektáros haszonbérleti kérdést! Az 1200 hektárba nem tartozna bele a vállalkozás tagjainak földtulajdona, sem a tagoktól, rokonaitól bérelt földterület. Ez egyenként akár 300 hektár is lehet. Vagyis 1200 hektárnál sokkal nagyobb lehet egy-egy nagybirtok mérete. Emiatt sem félek attól, hogy a méretkorlátozás tönkretenné a gazdaságokat.

– Az állami földek bérlőire vonatkozó kérdésemre még nem válaszolt, miniszter úr.
– Nem jól gondolkodik, nincs szó kivételezésről. Amikor arról beszéltem, külön törvény kell és lesz az állami földek szabályozására, akkor arra gondoltam: az állami földvagyon kezelése olyan fontos, nemzeti kérdés, hogy arra külön ki kell térni. Részleteket még nem mondhatok, mert előbb a földtörvényt kell megteremteni – ezt lehet nevezni akár a vidék alaptörvényének –, s ettől függ majd, hogy az állami földre vonatkozó szabályokat miként fogalmazzuk meg. Ugyanez a helyzet a földügyek rendezését szolgáló üzemszabályozási törvénnyel, a föld öröklési szabályaival, a földadózással, a földvagyon bevallásával kapcsolatos jogalkotással is.

– Vagyis az „ördögi” részleteket csak később ismerhetjük meg?
– Nincs és nem is lesz semmi ördögi a részletes szabályozásban! A lényeg, hogy van elég időnk a földtörvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok kidolgozására. 2014 április utolsó napján ezeket hatályba kell léptetni, mivel május 1-jén véget ér a külföldiek és cégek földvásárlására vonatkozó moratórium.