Utánuk az özönvíz!

A kézi feltöltésű zseblámpát, zsebrádiót, háromféle mobiltelefon-töltőt, vízhatlan hőszigetelő fóliát, gázmaszkot, elsősegélydobozt, három palack ivóvízet, vízfertőtlenítő tablettát, három napra elegendő száraz élelmiszert és fluoreszkáló jelzőfényt tartalmazó pakkot persze nem mind a 2,3 millió lakosának adja a városvezetés. Csupán annak a háromezer szerencsésnek jár a katasztrófacsomag, akik olyan épületekben élnek, melyek nem bírnának ki egy nagy erejű földrengést.

Nem árulunk zsákbamacskát, ez a mennyiség legfeljebb a házmesterek és családjaik ellátására lenne elegendő. A nem biztonságos lakóházból – és így azok lakóiból – ugyanis bőven akad Bukarestben. Szám szerint eddig 372 közveszélyes épületet jelöltek meg az összeomlás veszélyére figyelmeztető piros körrel, melyek negyede a városközpontban található, 1940 előtt emelt többszintes épület. S bár a tulajdonosok kapnak némi anyagi támogatást az államtól a szerkezet megerősítésére, s a javítások idejére az önkormányzat szükséglakásokat is biztosít, az utóbbi években csak mintegy 15 közveszélyes épületet erősítettek meg.

Hogy mekkora az esélye egy hatalmas földrengésnek, mely maga alá gyűrné a román belváros színe-javát, az egyelőre homályos. A biztos pontot a történelmi feljegyzések jelentik az esélylatolgatásban. Ezek alapján valószínűsítik ugyanis szeizmológusok, hogy Bukarest térségét százévente legalább kétszer erős földmozgások rengetik meg. A legutolsó, 1977-es földrengésben több mint 1400-an haltak meg, akkor Bukarestben 32 magas épület dőlt össze a Richter-skála szerint 7, 2 erősségű mozgások következtében. Ez alapján napnál világosabb, hogy az elkövetkező 5-10, netán 20 évben újra megremeg a román föld.

Sorin Oprescu főpolgármester a mintegy félmillió lejbe (32 millió Ft) kerülő túlélőcsomagokról szóló határozat elfogadásával kapcsolatban egyébként elismerte, hogy ez csupán kényszermegoldás, katasztrófa esetére. Mi tagadás, olcsóbb a dinamós lámpa, mint a vakolat és egy hatékonyan működő szeizmológiai intézet működtetése.