Katalónia marad

A katalán választási eredmények ennek ellenére nem váltották be a nemzeti érzelmek felkorbácsolásával még több mandátum megszerzésében bizakodó Artur Mas jelenlegi elnök reményeit. Pedig az idő és a spanyol gazdaság válsága Mas-nak dolgozott. Szeptember közepén még csaknem egymillió ember vonult Barcelona utcáira a 7,5 millió lakosú tartomány elszakadását követelve. Az akkori tömegmegmozduláshoz jó alapot szolgáltatott, hogy a katalón kormány a központi megszorítások miatt épp nem tudta kifizetni a közalkalmazottak bérét, holott Spanyolország délnyugati tartománya évente 16 milliárd euróval (4640 milliárd Ft-tal) többet fizet a közös kasszába, mint amennyit visszakap. Nem csoda hát – ha legalábbis egyes közvélemény-kutatások szerint – a lakosság 80 százaléka az elszakadást tartaná kifizetődő lépésnek. 

A vasárnapi választás kimenetele azonban nem hozta a papírforma szerinti végkifejletet. „Mas függetlenségi terve elbukott” – harsogta világgá a madridi El Pais címlapja a hétfői eredmények ismeretében. Mi tagadás, a végeredmény szerint Mas pártja a CiU még a jelenlegi mandátumait sem tudta mind megtartani, az eddigi 62 helyett ezután csupán 50 képviselője ülhet a 135 fős tartományi parlamentben. A gyengébb szereplés okai közt szerepel, hogy a 2010 óta hatalmon lévő Mas szigorú takarékossági intézkedések bevezetésére kényszerült az egyébként hatalmas adóssággal küzdő Katalóniában.Ű

Bár az abszolút többség ezzel a hajóval elúszott, ennek ellenére továbbra is azt ígéri a székében maradó kormányzó, hogy a következő négy évben kiírja a tartomány elszakadásával kapcsolatos a népszavazást. S bár további három, a függetlenséget támogató politikai erőnek is sikerült képviselői helyeket szereznie, a széthúzás miatt kérdéses a referendum kimenetele.

Ez az eredmény egyébiránt igencsak jól jött a spanyol központi kormánynak, hiszen Mariano Rajoy miniszterelnöknek az ország pénzügyi és politikai stabilitását kell felmutatnia ahhoz, hogy kedvezőbb feltételeket érjen el a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon.