Naplemente 113 év után

Valódi kulturális szenzáció: eddig ismeretlen Csontváry-képet mutattak be Virág Judit budapesti galériájában. A Traui tájkép naplemente idején című festmény 1899-ben készült, és a festő nagy tájképkorszakának egyik bevezető darabja.

Ország-világ2012. 12. 12. szerda2012. 12. 12.
 Naplemente 113 év után

A szakirodalom négy traui képet ismert, de keresett egy ötödiket, amelynek adatai itt-ott felbukkantak ugyan, de mint kiderült, mindig tévesen. Több, Trogirban készült, hasonló tematikájú éjjeli, esti, délutáni tájkép volt a festő életművében, és hol egyik, hol másik szerepelt a fenti címen, de most végre nyilvánosságra került az igazi.

A horvátországi Trogir Csontváry idejében a németes Trau néven az Osztrák-Magyar Monarchia kikötővárosa és kedvelt üdülőhelye volt. Történelmi városközpontja ma az UNESCO kulturális világörökség-jegyzékében szerepel. A most előkerült kép a trogiri híd lábánál készült, és naplemente idején ábrázolja a szemközti Ciovo-sziget tengerparti házait.

A 33,5-szer 66,5 centiméteres festmény jelenleg egy idős, magyar magángyűjtő tulajdona, aki családon belül örökölte az alkotást, amely soha nem hagyta el Magyarországot. Tulajdontörténete egészen Csontváry rokonságáig vezethető vissza. A festményt Kosztka Irén, a festőművész nővére ajándékozta munkaadójának, Geist Gáspárnak hálából azért, mert az nagyra tartotta az akkor még nem elismert testvére festészetét. Tőlük kapta a húszas években a jelenlegi tulajdonos egyik családtagja.

A festmény akár árverezési csúcsot is dönthet a december 16-ára tervezett aukción. A 80 millió forintos kikiáltási árú kép becsértékét 135 és 240 millió forint közé teszik. Az eddigi magyar árverési rekordot Csontváry egy másik alkotása, a Szerelmesek találkozása (Randevú) tartja, amelyért 2006-ban - szintén 80 millió forintos induló árról - 230 millió forint adtak.

 

 



 

Ezek is érdekelhetnek