Olaj került a tűzre Palesztinában?

A palesztinoknak ez hatalmas diplomáciai siker, hiszen számos támogatót sikerült megnyerniük: a szavazati joggal rendelkező államok nagy többsége, 193 tagállamból 138 támogatta a „nem tag megfigyelő státust”. 41 ország, köztük Magyarország is tartózkodott, 9 állam képviselője – az Egyesült Államokat, Kanadát, Izraelt vagy épp Európából egyedül Csehországot is beleértve – pedig ellene szavazott.

Az eddig „egyéb entitás”-ként jelen lévő Palesztina – 1988 előtt Palesztin Felszabadítási Szervezet – új státusa nem ér fel a teljes jogú tagsággal, de nemzetközi megítélése szempontjából nagy előrelépést jelent. Palesztina a teljes jogú tagokhoz hasonlóan részt vehet az ENSZ ülésein, minden bizottságban képviseltetheti magát, nagyobb esélye lehet, hogy csatlakozzon különböző világszervezetekhez és nemzetközi intézményekhez, a lényeges különbség, hogy szavazati jogot nem kap. Ehhez hasonló a helyzete a Vatikánnak és Tajvannak, de korábban Svájc is hasonló jogkörrel bírt. A világszervezet Közgyűlése ezzel a döntésével – Abbász szavaival élve – Palesztina „születési bizonyítványát állította ki”.

Az Egyesült Államok nem fogadta kirobbanó lelkesedéssel ezt a sajátos „anyakönyvi kivonatot”, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter „szerencsétlennek és kontraproduktívnak” nevezte a közgyűlés határozatát, Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet szerint például a közgyűlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába, a béketárgyalások felújítása nélkülözhetetlen az egymást kölcsönösen el nem ismerő Izrael és Palesztina között.