Szabad választások, jogkorlátozó szabályokkal

Teljesen új választási rendszert avat Magyarország 2014-ben, amelynek egy újabb fontos pillérét iktatta törvénybe minap az országgyűlés. A választási eljárási törvény elfogadását harsány politikai viták előzték meg, és még korántsem csillapodtak le a kedélyek! Összeállításunkban a legnagyobb újdonságokat – a választási regisztrációt, a jelöltállításra és a kampányra vonatkozó szabályokat – gyűjtöttük össze.

Ország-világTanács Gábor2012. 12. 08. szombat2012. 12. 08.

Kép: Budapest, 2012. november 19. A Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsai élőlánccal veszik körbe 2012. november 19-én a Parlamentet, így tiltakozva a választási eljárásról szóló törvényjavaslat ellen. MTI Fotó: Marjai János, Fotó: Marjai János

Szabad választások, jogkorlátozó szabályokkal
Budapest, 2012. november 19. A Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsai élőlánccal veszik körbe 2012. november 19-én a Parlamentet, így tiltakozva a választási eljárásról szóló törvényjavaslat ellen. MTI Fotó: Marjai János
Fotó: Marjai János

Kétségkívül a legtöbbet vitatott változás a választási regisztráció, amit a törvény központi névjegyzéknek nevez. Csak az szavazhat a választásokon, aki szerepel a Nemzeti Választási Iroda által vezetett névjegyzékben. Ide Magyarországon lakcímmel rendelkező állampolgárok kétféleképpen regisztrálhatnak: vagy az elektronikus ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen, munkanapon be kell menniük a jegyzői hivatalba. Aki nem lakik Magyarországon, az személyesen nem, viszont levélben regisztrálhat. Akinek az egészségi állapota vagy akadályoztatása ezt indokolja, ahhoz helybe megy a jegyző.

A névjegyzékbe jelentkezni a választást megelőző év szeptember elsejétől a választás előtti 15. napig lehet. Egy választási ciklusban elég egyszer feliratkozni a listára, de erre minden választás – tehát az önkormányzati és az EP-választás – előtt is lesz lehetőség.

Miért vágják ki ezek a szabályok a biztosítékot az ellenzéknél? Először is azért, mert ezáltal nem szavazhat mindenki, aki eddig. Magyarországon sok a bizonytalan szavazó, akik a kampány során döntik el, hogy egyáltalán leadják-e a voksukat – ők ezentúl nem alakíthatnák a magyar politikát. A javaslat hátterében a kormánypárt soraiból származó információk szerint is az áll, hogy az utolsó pillanatban – akár ellenszolgáltatásért – mozgósított, jellemzően a kormánypártok ellen szavazó úgynevezett proteszt-szavazóktól (kevésbé tudatos választóktól) védene a regisztráció. A kormánypártok nyilvános állásfoglalása szerint minderre a határon túliak miatt van elsősorban szükség, hiszen ők nem szerepelnek a magyar nyilvántartásokban. Ezenkívül azzal is védik az új intézményt, hogy az számos patinás, régi demokráciában a választási rendszer része.

Másik érv a regisztráció most elfogadott szabályozása ellen, hogy értelmetlenül sok időt vesz igénybe. Személyesen, munkaidőben csak azok regisztrálnak szívesen, akik valóban elszántak, hogy valamelyik politikai erőt hatalomra segítik. Bár az elektronikus ügyfélkapu – ami gyakorlatilag egy személyre szóló internetes közigazgatási felületre enged belépést – egy megfelelően mobil megoldás, de összesen csak 1,3 millió polgártársunk rendelkezik hozzáféréssel. Ezt megszerezni olyan okmányirodai procedúrát jelent, ahol szintén személyesen, munkaidőben kell megjelenni…
Érthetetlen, hogy míg a határon túl élő magyarok regisztrálhatnak levélben, addig a magyarországi lakcímmel rendelkezők adatvédelmi okokból nem. Miközben az egész regisztráció egyetlen indoka az, hogy azonos elbánást kell biztosítani a magyarországi és a külföldön élő magyar állampolgároknak.
 

Jelöltdömping várható
Megszűnik a kopogtatócédula, helyette ajánlási listák lesznek. Egy választópolgár akárhány jelöltet ajánlhat, ehhez regisztrálnia sem kell. A jelenleginél kevesebb, 500 aláírás is elegendő lesz ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson, országos lista állításához pedig 27 jelöltre lesz szükség. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy minden eddiginél több szervezet és jelölt indulhat a választásokon. Ez csak látszólag kedvez a kicsiknek, mert maga a választási rendszer olyan, hogy annak a pártnak a támogatását sokszorozza meg, akinek az egyéni képviselőjelöltjei győznek. Márpedig egyéniben az győz, akire első körben a legtöbb szavazat érkezik – ha ez csak az összes szavazat húsz százaléka, akkor is.
 

Szigorúan ellenőrzött média
Jelentősen változnak a kampányszabályok. A választás bejelentésétől számított 70-től 90 napig kell megtartani a választást, de a kampány csak 50 napig tarthat – ez azonban csak annyit jelent, hogy ebben az időszakban a köztévé ingyen ad időt a pártok hirdetéseire. Kereskedelmi tévében nem lehet politikai hirdetést feladni. Online és nyomtatott újságokban hirdethetnek a pártok, azonban ezeknek az orgánumoknak mindenkinek azonos hirdetési feltételeket kell biztosítaniuk. Nekik előre az Állami Számvevőszék rendelkezésére kell bocsátaniuk az áraikat, és utólag el kell számolniuk, hogy mennyi pénzt költöttek el náluk a pártok. Mindezek a szabályok nem vonatkoznak a köztéri hirdetési piacra, ahol nyakló nélkül költekezhetnek a politikusok, és erről senkinek nem kell számot adniuk.
 

Plakátozás nyakló nélkül
Megszűnik a kampánycsend komikus intézménye. Igaz ugyan, hogy a közmédiában nem futhat politikai hirdetés a választások előtti 48 órában, de a választási gyűlés kivételével – mely a szavazás napján tilos – minden eszközzel lehet kampányolni egészen urnazárásig. Egyedül a szavazóhelyiségek százötven méteres körzetében nem. A kampány hossza elvileg azért fontos, mert csak ilyenkor lehet politikai reklámot publikálni. Ugyanakkor a kampány gyakorlatilag már a regisztráció kezdetével megindul, hiszen az a párt, amelynek szimpatizánsai vagy potenciális szavazói nem vetetik fel magukat a névjegyzékbe, már nem bírhatók szavazásra a kampány utolsó 15 napján. Van ugyan átfedés a kampány és a regisztráció között, de nem túl nagy: miközben a választói névjegyzékbe már a szavazást megelőző év szeptemberétől kérheti a felvételét az állampolgár, addig erre a pártok – április eleji választást feltételezve – csak február közepétől figyelmeztethetik politikai hirdetésben. A Nemzeti Választási iroda tájékoztatja a választáson való részvétel feltételeiről a polgárokat már korábban is – „a megfelelő időben és módon”.
 

Fogyatkozik a kedvünk
Vegyük sorra a politikai-közéleti hajlandóságunkat a rendszerváltás óta! Az MSZP választási győzelmeinek éveiben, 1994-ben a lakosság (kerekítve) 69 százaléka járult az urnákhoz, míg 2002-ben 71, 2006-ban pedig 68 százalékos volt a részvétel. 1998-ban – amikor is Orbán Viktort hatalmazták fel koalíciós kormányalakításra – 56 százalékos, azaz alacsony részvételt mértek az első fordulóban. A legutóbbi, 2010-es választásokon, melynek eredményeképpen Orbán Viktor másodszor is kormányt alakíthatott, kétharmados Fidesz–KDNP-többséggel a háta mögött, 64 százalékos volt a választási hajlandóság.

Ezek is érdekelhetnek