Minek örülhetünk az új esztendőben?

VÁLJON EGÉSZSÉGÜNKRE!

A jövőben a személyi igazolványt is kérhetik az orvosi rendelőben, szigorodik ugyanis a TAJ-kártya használata. A nemrégiben elfogadott törvény előírja, hogy a betegeknek a hatósági kártya mellett más, a személyazonosságot igazoló, arcképes igazolványt is fel kell mutatniuk. Így kívánják megnehezíteni, hogy jogosulatlanok vegyék igénybe a társadalombiztosítás terhére az egészségügyi szolgáltatásokat. Ezután tehát nem eshet meg, hogy a betegek „kölcsön adják” egymásnak a TAJ-kártyáikat.

A kórházak után a szakrendelőket is „államosítják”, azaz a járóbeteg-szakellátást is átveszi az állam 2013 májusától. Az önkormányzatoktól állami tulajdonba és fenntartásba kerülnek azok az egészségügyi szolgáltatók, melyek a járóbetegek ellátását biztosítják. Kivéve, ha az adott önkormányzat úgy dönt, hogy továbbra is ellátja ezt a feladatot: e szándékáról idén február 15-ig kell nyilatkoznia. Az átvett járóbeteg-intézmények a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) kerülnek, akárcsak a korábban állami kézbe került kórházak.

Módosították a gyógyszertörvényt, ezért nagyobb szigorral léphetnek fel a hamisított gyógyszerekkel szemben. Valamennyi kiskereskedelmi egységben ellenőrizhetik eztán az államigazgatási szervek, akadnak-e illegális szerek.

A szervátültetésre váróknak jó hír, hogy idén hazánk teljes jogú tagként csatlakozhat az Eurotransplant nevű, hét országot tömörítő szervkoordinációs szervezethez. Decemberben ugyanis lejárt az előzetes együttműködési megállapodás, és megkezdődhetnek a tárgyalások. A teljes jogú tagságunk jóvoltából a szervcsere biztonságos, átlátható, nyomon követhető és nemzetközi szinten egységes lesz.

A patikusok még inkább segíthetik majd a betegek gyógyulását, nagyobb szerepet kapnak az egészségügyi szolgáltatásban. A gyógyszerészek ugyanis április elsejétől – ha páciens ezt nem tiltja meg – megnézhetik az OEP adatbázisában, hogy ő korábban milyen vényköteles pirulákat váltott ki. Így széles körű tájékoztatást nyújthatnak, és felfigyelhetnek például az együtt szedett gyógyszerek esetleges ártalmas kölcsönhatásaira. A többletszolgáltatásokért külön díjat kapnak a patikák az államtól.

A gyógyászati segédeszközt használók könnyítéseket kapnak. Bővül azok köre, akik támogatással javíttathatják segédeszközüket, és több szerviz közül választhatnak, hogy kevesebbet kelljen utazniuk, ha az meghibásodott. Hogy mely eszközök javítására jár támogatás, azt külön jogszabályban teszik közzé. Egyedi méltányosságból akkor is engedélyt kaphatnak egyes gyógyászati segédeszközök cseréjére a betegek, ha az nem szorul javításra, csak nem jó már a mérete.

A 2013-as évre is befagyasztották az egészségügyi dolgozók mozgóbéreinek béralapját. Emellett elmarad a szakdolgozói bértábla egyes oszlopaiban az 5 ezer forintos emelés.

Az idei év a kormányzat szerint a betegségmegelőzés és a népegészségügyi mozgósítás éve lesz. A tervek szerint az oktatásban helyet kap az egészséges életmódra nevelés.

Január végéig 60 új mentőautó érkezik a mentőszolgálathoz. Emellett a szokásos év végi „kasszasöprésből” 27 milliárd forintot kapnak a kórházak, egészségügyi szolgáltatók.

ÚJRAGONDOLT SZABADSÁG

Január elsejétől léptek életbe az új Munka törvénykönyvének bizonyos paragrafusai. Például a szabadság kiadásának változásai. Továbbra is húsz nap alapszabadság jár a munkavállalóknak, de a napok száma nem biztos, hogy növekszik. Az új szabályozás alapján az életkor előrehaladtával már csak pótszabadság jár, legfeljebb tíz nap. A pótszabadságról alkudozni lehet, a kollektív szerződésben vagy egy üzemi megállapodásban akár csökkenthető is, sőt a szerződés módosításával a munkáltató meg is vonhatja.

Jelentős változás az is, hogy a dolgozónak egybefüggően 14 nap szabadság jár, de a munkáltató kezdeményezheti, hogy ettől eltérjen. A szabadságot egyébként nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki, a munkavállaló előzetes „meghallgatása” után. A dolgozó évente hét munkanap szabadsággal maga rendelkezik: a munkáltató ezt a hét munkanapot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Tizenöt nappal előre kell értesíteni a másik felet a szabadság kivételének igényéről vagy arról, hogy azt a munkáltató kiadni szándékozik.
Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanapot kaphat a dolgozó. A gyermeket a születésének évében kell először figyelembe venni, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Fennmarad az apának a gyermeke születésére tekintettel járó szabadidő, amelyet most pótszabadságként szabályoz a törvény. Az alapszabadság kérdésében változás, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.

A korábbi szabályok évi három nap rendkívüli szabadságot engedtek váratlan esetekre – ezt most akárhányszor kérheti a munkavállaló, viszont erre az időre nem jár neki munkabér. A szabadság pénzben csak a munkaviszony végén váltható meg.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást lehetővé tevő szabályok, a rendes és szülési szabadságra, ezek kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó bekezdések nem léptek hatályba a kódex említett részeivel együtt.

SZÉP-ÜGYEK

Meghosszabbította a kormány a SZÉP-kártyákra feltöltött összegek felhasználásának határidejét. E szerint a 2011-ben feltöltött összegek 2013. május 31-ig használhatók fel, a 2012-es juttatások pedig 2014. május 31-ig költhetők el szállás- és vendéglátóhelyeken, illetve szabadidő-szolgáltatásra. A döntéssel a kormány ösztönözni szeretné az előszezon vendégforgalmának növekedését is. A szabályozás új eleme, hogy ha a munkavállaló a meghosszabbított határidőn belül sem költi el a SZÉP-kártyára feltöltött keretet, akkor a kibocsátó a lejáratot követő 30 napon belül visszautalja a maradványösszeget a munkáltatónak, aki dönthet annak további felhasználásáról.

ADÓK-KAPOK

A 2013-as adóváltozások már az elmúlt esztendő utolsó napján megkezdődtek: hétfőn éjfélig lehetett választani a katát, azaz a kisadózók tételes adóját, ha idén így akar adózni egy vállalkozás. Aki csak idén dönt, annak az adóhivatal szerint a bejelentkezésig egy külön, korábbi adózási módnak megfelelő bevallást is kell készítenie. Nyilatkozni érdemes az úgynevezett alanyi adómentességről is a vállalkozásnak, ha bevétele 2012-ben és várhatóan 2013-ban sem haladja meg az évi 6 millió forintot. Így minimálisra csökkenthető az adminisztráció, nem kell áfát számítani és fizetni. Január 15-ig választhatják a vállalkozások a kivát, a kisvállalati adót.

Az új év meghozta a totális egykulcsos adórendszert, kivezetik az úgynevezett szuperbruttósítást. Ez csak a magas keresetűeknek kedvez: a nettó 441 ezer forintot kereső gyermektelenek, illetve a 444 ezer forintos háromgyermekesek havonta 17 500 forinttal kapnak többet, mint tavaly, miközben az infláció mintegy 26 ezret visz el. A szuperbruttó eltörlésének pozitív, illetve a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésének negatív hatása nettó 660 ezer, 3 gyerekkel 750 ezer forintos fizetésnél egyenlíti ki egymást, efelett csökken a jövedelem 2012-höz képest.