Nyílnak a börtönrácsok

Az elképzelés szerint a legfeljebb 18 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt elkövetők ítéletét semmisítenék meg, mivel az amnesztia a szabadon engedés mellett azt is jelenti, hogy az erkölcsi bizonyítványuk tiszta marad. Tomás Borec jelenlegi igazságügy-miniszter szigorított a feltételeken, így csak a nem szándékos, gondatlanságból elkövetett bűncselekmények miatt elítélt emberek kerülhetnek szabadlábra, közéjük tartozhatnak azok, akik például közúti baleset miatt kerültek börtönbe.

Mivel a kihirdetésig államtitoknak minősült, ezért hivatalosan nem tájékoztattak a feltételekről. A börtönökben azonban már megszigorították az elítéltek őrzését, mert tartanak attól, hogy a kiszivárgott információk elégedetlenséget válthatnak ki a mintegy 10 ezer rab körében. Erre egyébként volt már példa, a rendszerváltáskor, 1990-ben az újonnan megválasztott csehszlovák miniszterelnök, Václav Havel nem kevesebb, mint 23 ezer elítéltet részesített közkegyelemben. Azok a csalódott rabok, akik nem kerültek szabadlábra, Szlovákia legszigorúbb börtönében, Lipótváron fellázadtak. E börtönlázadás emléke is magyarázhatja a mostani amnesztia körüli titkolózást és túlzott elővigyázatosságot. Gasparovic nem számít kezdőnek a közkegyelem osztogatásában, első megválasztása alkalmából már hirdetett amnesztiát, akkor azonban az csak mintegy 20 embert érintett.