Újabb remények az öröklétre!

 A tudományos eredményről az 58 éves Thomas Carl Georg Bosch sejt- és fejlődésbiológus-professzor nyilatkozott.

– Először talán néhány szót erről az édesvízi hidráról…
– A föld számos részén megtalálható, alig néhány milliméteres kis állatról van szó, amely 600 millió éve él tavakban, folyókban. Hosszú évek óta áll az érdeklődés középpontjában, ugyanis nem mutat öregedési folyamatokat, gyakorlatilag halhatatlan. Ha ezer darabra vágják, de legalább egy sejtje épségben marad, akkor megújítja magát. Azt már régóta sejtjük, hogy e példátlan regenerációs képességért az állat speciális génállománya a felelős, és most sikerült elsőként elkülöníteni az öröklétét biztosító FoxO-gént.

– Folytassuk a tudnivalók sorát a FoxO-génnel.
– A Fox-fehérjék családjába tartozik ez a gén, s ami jó hír: az emberekben is megtalálható. Már eddig is nyilvánvaló volt, hogy szerepet játszik az öregedési folyamatok megakadályozásában. A kutatók állandóan vizsgálták és vizsgálják azoknak a génállományát, akik jóval tovább élnek, mint a többiek. E kutatásokból kiderült, hogy legalább három olyan génünk van, aminek a hosszú életet köszönhetjük. Az egyik szoros kapcsolatban áll az Alzheimer-kórral, illetve az emlékezettel, a másik elősegíti a DNS (a szervezet örökítőanyaga) regenerálódását, a harmadik a FoxO-gén, amely a sejtek energia-háztartását szabályozza. A kutatócsoport most képes volt kimutatni, hogy közvetlen kapcsolat van az öregedés és a FoxO-gén között, illetve, hogy a FoxO-génnek köszönheti a hidra is az örökéletű őssejtkészletét.

– Említette, hogy az emberben is van FoxO-gén. Ha pontosan megismerjük ennek működését, akkor valóban örökéletűek lehetünk?
A hidra létezése egy látszólagos paradoxon egy olyan világban, ahol minden élet véges. Amikor az ember öregszik, egyre több és több őssejt elveszíti azt a képességét, hogy új sejteket állítson elő. Most már „csak” azt kellene tudnunk, hogy a hidra őssejtjei miért képesek végtelen ideig a regenerálódásra. Ezzel együtt sem valószínű az örök élet. A hosszú élethez az őssejteken kívül szükséges az immunrendszer működésének a fenntartása, és még valami, amit leginkább szociális tényezővel magyarázhatunk. A világ legtöbb százévese a japán Okinava-szigeten él: az egészséges(ebb) táplálkozás mellett a foglalkoztatás, az elismerés és a szociális kötődés a titka a hosszú életüknek. Aktivitás, optimizmus és a közösséghez való tartozás jellemzi az itt élőket. És még valami: a jobb életkörülmények. Németországban a most világra jövő gyerekek közül minden második biztosan megéli a 100. születésnapját. A jövő embere még tovább élhet: reális határ lehet a 125, akár a 150 éves kor is.