Dúl a hálóháború

„Az egyes országok katonai hekkerei a határokat feszegetik annak próbálgatásával, meddig is mehetnek el anélkül, hogy a megtámadott ország visszavágna” – nyilatkozta a New York Timesnak egy neves szakértő. A kiberhadviselés több ok miatt került előtérbe az elmúlt néhány hónapban. Egyrészt a profi hekker szinte sosem bukik le, kilétét lehetetlen beazonosítani.

Másrészt – a terrorizmushoz vagy gerillaharcmodorhoz hasonlóan – a támadó fél kis költségből tud a megtámadottnak hatalmas veszteségeket okozni, a védelem kiépítése óriási összegeket emészt fel. A nagy bankok, olajipari cégek vagy épp a kormányhivatalok szerverei állandó támadásnak vannak kitéve. A legfőbb célpontnak számító ország, az Egyesült Államok évente 4,7 milliárd dollárt – több mint ezermilliárd forintot – költ kibervédelemre, a Pentagonban az internetes támadás veszélyét az atombombához hasonlítják. Aggodalomra van is ok, például akár egyetlen elektronikus levél csatolmánnyal bármelyik energiaszolgáltató rendszerébe bejutva egész New Yorkot elsötétítő áramszünetet lehet előidézni.

A kiberhadviselés céljai ma már jól körülírhatók, a frontvonalak a világ valós feszültséggócai mentén jöttek létre: az amerikaiak egyelőre védekeznek, legalábbis így állítják be ténykedésüket. A kínaiak adatlopásra és kémkedésre szakosodtak. A néphadsereg hírhedt elit alakulata, a 61398-as egység állt például a Sötét Patkány nevű hadművelet mögött, amikor is kutatás-fejlesztési dokumentációkat, szerződéseket loptak el nyugati országok kormányhivatalaitól, nemzetközi szervezetektől, hadiipari és energetikai óriáscégektől. Észak-Korea és Irán a rombolásban erős. Feltételezések szerint 4-5 ezer fős hekkerhadseregével Irán rendelkezik a negyedik legnagyobb kiberhaderővel. Céljuk a minél nagyobb pusztítás, ami arra nem volt elegendő, hogy megvédjék az ország atomprogramját az amerikaiak Stuxnet nevű vírusától, mely több mint 45 ezer felügyeleti számítógépet és szervert fertőzött meg. A kiberhadszíntér egyik meghatározó főszereplője Oroszország. Az ország kiberhadát közvetlenül a KGB, illetve annak utódja, az FSB irányítja, és a katonai hekkerkedés elválaszthatatlan a szervezett bűnözés világában a legnagyobb online játékosnak számító Russian Business Network csoporttól, melyet még a kilencvenes években volt KGB-ügynökök hoztak létre.

Az izgalmakból persze Európa sem maradhat ki, februárban egy kémprogram szimatolta körbe a kontinens kormányzati szervereit. Magyarország kormányzati célpontjait pedig a Miniduke támadta meg március végén. Azt egyelőre nem tudni, a világban mi is lesz e harc végkifejlete, sor kerül-e valós fegyverek bevetésére valamelyik sértett fél válaszlépéseként, az azonban bizonyos, hogy a nagyhatalmak között már folynak a kiber-béketárgyalások.