Döntés előtt a patikusok

Fontos, hogy a gyógyszerészeknek meglegyen az anyagi, egzisztenciális biztonságuk, garantáltan jó szolgáltatást nyújtsanak. Ezért az Orbán-kormány már legelső intézkedései között felszámolta a patikaliberalizációt, gátat szabva a gyógyszertárak gombamód szaporodásának. Így 2017. január 1-jéig minden patikában az ott dolgozó gyógyszerészeknek kellene birtokolniuk a vállalkozás 51 százalékát, s az első 25 százaléknyi tulajdonrészt 2014 januárjáig kell megszerezniük. Akiknek négynél több gyógyszertárban van tulajdonrészük, azt el kell adniuk. Hasonló tulajdonrész-eladásra kényszeríti a jogszabály a patikaláncok tulajdonosait is. A patikusok ugyanakkor hitelt kapnak a tulajdonszerzéshez.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint a patikusok garanciát kértek és kaptak arra, hogy a tőkealap közreműködésével nem kerül sor államosításra.

Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke szerint az a gyógyszerész, aki tulajdonos akart lenni, már most is az, aki pedig nem, az nehéz helyzetbe kerül, hiszen eladósodik, netán elveszítheti a munkahelyét. A gyógyszerészek többsége nem akarja vállalni a tulajdonlással kapcsolatos felelősséget és kockázatot.

– Az elmúlt években a legnagyobb törést a patikák gazdálkodásában a vaklicit okozta: az állam a támogatott gyógyszereket olyan pályázaton választja ki, ahol a versengő gyógyszergyárak nem tudják, mit ajánlott a másik. Ez számos gyógyszernél vezetett árcsökkenéshez, havi szinten a patikai árrés 400-450 ezer forintos mérséklését okozva. Tovább rontja a helyzetet a gyógyszertárban forgalmazható termékek körének folyamatos szűkítése, így mind inkább növekszik a versenyhátrány a drogériákkal és a hipermarketekkel szemben – sorolja a gondokat a szövetség elnöke, aki szerint patikák egész sora húzta le a redőnyt, ami a kisebb településeken – mint Dévaványa, Tiszabura, Hodász, Vállalj, Mezőcsokonya, Berkenye, Karancskeszi – lényegében megoldatlanná tette a gyógyszerellátást.

De bajokat okozhat a másik jogszabály-módosítás, az úgynevezett létszámrendelet is. Eszerint a kötelezően foglalkoztatott gyógyszerészek létszámát ősztől a gyógyszertár nyitvatartási ideje és a beváltott vények száma alapján határoznák meg. Öt kategóriába sorolják a patikákat, s heti 40 óra nyitvatartási idő alatt egy gyógyszerészt, míg 67 óra felett már 4 gyógyszerészt és 4 szakasszisztenst lennének kötelesek foglalkoztatni. Ha pedig a gyógyszertárban beváltott receptek havi átlaga meghaladja a kétezret, újabb dolgozót kell felvenni. A szabályozás elsősorban a kisebb és közepes gyógyszertárakat érinti érzékenyen, de fájdalmas lesz a hosszan nyitva tartók számára is. Ma egy átlagos gyógyszertár az árrésének 60-65 százalékát bérekre és járulékokra költi, a szaklétszám emelésével kénytelenek lesznek a beszerzésre szánt összeghez nyúlni. Ez az ellátás hatékonyságát, sőt biztonságát is veszélyeztetheti: a patika csökkenti a nyitvatartási idejét, s legrosszabb esetben be is zárhat.