Isteni hajóval égi palotába

Azért gondolhatják így, mert a kínai űrprogramról nagyon kevés hír érkezik el hozzánk. Nos, örömmel tudatjuk, hogy június 11-én sikeresen elstartolt, majd Föld körüli pályára állt a Sencsou–10: ezzel Kína immár az ötödik, embereket szállító űrhajóját küldte a világűrbe.

Az első kínai ember csaknem tíz éve, 2003 októberében járt az űrben, a Sencsou–5 fedélzetén. Két évvel később kétfős csapat indult útnak, 2008-ban már hárman repültek a bolygó körül. Tavaly pedig az első kínai nő is feljutott a világűrbe. A most fellőtt Sencsou–10 fedélzetén két férfi (Nie Haj-seng parancsnok és Csang Hsziao-kuang) mellett most is helyet kapott egy nő: Vang Jan-ping.

A Sencsou név igen találó az efféle járműnek: a szó isteni hajót jelent. Persze a kínai névadás további érdekességeket is mutat: az említett isteni hajót az űrbe emelő rakéta neve Csang Zseng, azaz Hosszú Menetelés. Az űrhajó – és persze a csapat – célja pedig a Tienkung–1 űrállomásmodul, azaz az 1. Számú Mennyei Palota. Eleinte Kína a Nemzetközi Űrállomás programjában szeretett volna közreműködni, de az USA elutasította. Ezért az ázsiai ország önállóan megépítette és 2011 őszén pályára állította a Mennyei Palotát. Ám az állomás nem alkalmas tartós ott-tartózkodásra: a hossza 10,4 méter, átmérője 3,35 méter – ekkora térben két-három embernek nem célszerű sokáig tartózkodnia.

Az űrhajó 15 napon keresztül kering az űrben. A legénység egészségügyi és műszaki kísérleteket végez, valamint az űrállomással két összekapcsolódási manővert hajt végre. Muszáj gyakorolni: 2020 körül beüzemelik Kína első teljes értékű űrállomását.