Norvég szerepcsere

A kormánytagok fele szintén hölgy, és a közvélemény-kutatások szerint a közelgő választások után várhatóan ismét női kormányfő kerül Norvégia élére. Az egyenjogúságnak azonban időnként ára van, néha egy-egy porszem kerül a kifogástalanul működő gépezetbe. Ilyen légypiszok a női emancipáció alig pár száz éves történelmén az az oslói parlament által nemrégiben megszavazott törvénytervezet, hogy a gyengébbik nemre is kiterjesszék a hadkötelezettséget. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a norvég hölgyek elsőként bújhatnak nemcsak a nemzeti, hanem a NATO-egyenruhába is, a kettő nagyjából egyformán nélkülözi a bájt és a kellemet.

Aggodalomra ugyan még nincs okuk északi nőtársainknak, hiszen csak 2015-től lép életbe az új szabályozás, s várhatóan egyetlen nőt sem fognak emiatt akarata ellenére katonáskodásra kényszeríteni. „Elvileg lehetséges, hogy egy nőt is akarata ellenére besorozzanak, de a gyakorlatban a hadsereg a leginkább motivált fiatalokat válogatja ki” – mondta Laila Gustavsen, a kormánykoalícióban részt vevő Norvég Munkáspárt képviselője.

Hogy miért is van szükség a női haderőre? Valószínűleg azért is, mert Norvégiában azok a férfiak, akik nem szívesen teljesítenek katonai szolgálatot, könnyedén találnak kibúvót a hadkötelezettség alól. Évente a 60 ezer hadköteles fiatal közül csak 8-10 ezret hívnak be ténylegesen, ám még őket is megszűrik, ráadásul a fizikai és pszichológiai tesztek eredményei mellett a személyes motiváció is számít. Így hát érthető, ha a jövőben a Marssal kacérkodó hölgyek aktív részvételére is rászorul a norvég hadsereg.