Tovább nyílik a bérolló

Szeptemberben
a kormány januárig visszamenőleg megemeli
az egészségügyi munkavállalók bérét. Harmincmilliárd forintnyi plusz keretet szánnak a külföldre készülődők itthon tartására.

Tavaly kifejezetten ezért emelték meg az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adóját, hogy az 51 milliárd forintra tervezett többletbevételt az egészségügyre fordíthassák. Egy kormányzati előterjesztés azonban csak 23,6 milliárdot szánna bérfejlesztésre, s 6,1 milliárdból a háziorvosi és védőnői szolgálatokat finanszíroznák.
– A béremelési keretből az általános orvosok és rezidensek havi bruttó 10 ezer, a szakorvosok bruttó 40 ezer forintot kapnak. Az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakemberek – pszichológusok, logopédusok, vegyészek, biológusok – alapbére ugyancsak havi bruttó 10 ezerrel emelkedik. A legnagyobb, havi bruttó 75 820 forintos béremelésnek a klinikai gyógyszerészek örülhetnek. A szakdolgozók közül a diplomások bruttó 35-41 ezer, a középfokú végzettségűek bruttó tízezer forinttal többet vihetnek haza – tájékoztatott dr. Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár. A kórházi vezetők szerint minden egyes forintnak örülni kell. Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség leköszönő elnöke szerint amikor folyamatosan zárolják a kereteket, jó, hogy az ágazatnak jut 30 milliárd. Az érdekvédelemben dolgozók is örülnek a többletnek, azonban nem értik: ha már költ és ad a kormány, miért nem a dolgozók javaslatai szerint osztja el a pénzeket? Dr. Weltner János, a Semmelweis Egyetem közalkalmazotti tanácsa elnöke szerint az érintettek másfajta és teljesen logikus emelési javaslatot adtak, ezzel szemben a kormány a saját hatáskörében döntött:
– Egyértelműen az egy szakvizsgás, fiatal orvosok a kedvezményezettek, ami érthető, hiszen őket kell leginkább itthon tartani és szinte biztosan elesnek a hálapénzektől. A szakdolgozók esetében is a diplomások, illetve a fiatalok jártak a legjobban. Ám a szakmai javaslatok ellenére a juttatás nem az alapbérbe épül be, ami egyértelműen hátrányos azoknak, akik több műszakban dolgozzák agyon magukat. Kiszámoltuk: ha az alapbérbe épül a többlet, akkor átlagosan a felét kapta volna mindenki, viszont több jutott volna oda, ahol valóban a legnagyobb a hajtás, mondjuk a három műszakban dolgozó, sok-sok ügyeletet vállaló nővérnek, műtősnek. Ma ugyanis a „rendes” munkaidőn kívüli munkaóráért fizetett ügyeleti díjat, pótlékot az alapbér alapján számolják – tette hozzá az elnök.
Dénes Tamás, a rezidensszövetség új vezetője örömmel fogadta a bejelentést, viszont azt mondta: a bérrendezésnek el kell jutnia oda, hogy az orvosoknak ne érje meg elfogadni a hálapénzt. A szakemberhiány megszüntetése egyébként a szövetség szerint két pilléren nyugszik: egyik a biztos megélhetés, a másik a szakmai fejlődés garantálása.
A műszaki-gazdasági területen dolgozók – adminisztrátorok, karbantartók, informatikusok, munka-ügyisek – viszont az idén is kimaradnak a fizetésemelésből, holott az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete szerint legalább 10%-kal kellene megemelni a fizetésüket ahhoz, hogy ne fokozódjék a szakemberhiány e területen is – ugyanis hamarosan már a minimálisan szükséges számú gazdasági-műszaki szakember sem lesz a kórházakban.
Kun J. Viktória