Sokan szívnak

Van ok a füstölgésre

Már a határidő előtt megnyitotta kapuit több nemzeti trafik, például Kispesten, az egyik iskola közelében. Tehette ezt tulajdonosa, hiszen megszerezte a szükséges engedélyeket. Igaz, a koncessziós díjat még nem fizette ki, ezt hamarosan számlázza a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Kft.

Egyelőre körülbelül 5400 trafikos (ők nyertek a pályázaton) fizeti ki majd ezt az évente esedékes összeget. Hogy mennyit, az az adott település lélekszámától függ. Kétezer főt számláló helység trafiktulajdonosa 100 ezer forintot fizet. Ahol ennél többen, de tízezernél kevesebben laknak, ott a díj 160 ezer forint. Tízezer fő fölött 200 ezer forintot kell kicsengetni, míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken 240 ezret. Az NDN számlájára érkező nem kevés pénz azonban nem okozhat gondot a trafikosoknak, főleg, hogy július 15-től 10 százalékos árréssel árulhatnak cigarettát.

Közben napvilágot látott a hír: azokon a településeken, ahol senki nem nyert trafiknyitási jogot, továbbra is lehet a már megszokott helyeken cigarettát árulni. Több önkormányzat már be is adta a kérvényét az NDN-hez, azt azonban nem lehet tudni, vajon nekik is fel kell-e tüntetni a Nemzeti Dohánybolt feliratot. Vagy például árulhatnak-e ők is hírlapot, szerencsejátékot, fagyit, kávét, alkoholt?

Az átállás nem zajlik zökkenőmentesen: sok helyütt már elfogyott a cigi, a régi üzletek vezetői pedig nem szívesen rendelnek új adagot, félve, rajtuk marad, mikor már nem értékesíthetik azt. A boltok polcai sok helyen üresek vagy csak elvétve találni rajta pár doboznyi bagót.

Miközben a még ki nem nyitott trafikok sem felkészültek. Az 5400 nemzeti trafikos közül lapzártánkig 4525-en kérvényeztek kereskedelemre feljogosító engedélyt a vámhivataltól, amit eddig csupán 3021-en kaptak meg. De sokan nem rendelkeznek a nyertes pályázatukban vállalt, előírt elektronikus pénztárgéppel vagy nyilvántartó rendszerrel. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azonban kegyes hozzájuk: a júniusi beszerzési határidőt szeptemberre csúsztatta.

Borítékolhatjuk a drágulást

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készenléti Társaság javaslata szerint ésszerű lenne az útdíj bevezetésének elhalasztása, hogy a szakmailag megalapozatlan részletek is a helyükre kerüljenek. Alapvetően támogatják az európai irányelveknek megfelelő és környezettudatos szállítási tevékenységet, mégis, mint mondják, a tervezetben hiányosságok vannak.

A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, ismertetve az útdíjjal kapcsolatos aggályaikat. Több pontban foglalták össze, mi a baj a díjjal: nincs elég eszköz, amit a vállalkozóknak be kell szerezniük (ezzel lehet követni a járművek mozgását és befizetni a díjat), ezért a határátkelőknél hatalmas sorok alakulhatnak ki. Mert hiába 25 napos próbaidő, ha július elsejével nem mindenki tudja beszerezni a készüléket. A külföldi import ugyanis csak június utolsó napjaiban ér hozzánk. De nem áll rendelkezésre a másik fizetési eszköz sem, a kártya, amivel – a benzinkutaknál feltöltve – előre lehetne fizetni.

A fuvarozók pluszkiadását valószínűleg a fogyasztók is érzékelhetik majd az élelmiszerárakban. (Egyébként a fuvarosok többletkiadásának kompenzációjaként a vállalkozók az útdíjbefizetések 7,5 százalékát jóváírhatnák helyi iparűzési adójukból.) Leginkább a hústermékek drágulását várhatjuk. A Baromfi Termék Tanács szerint a vásárlók körülbelül 5 százalékkal fizetnek majd többet. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége sem derűlátó: az ő jóslatuk szerint az alapélelmiszerek körülbelül 30 százalékkal lesznek drágábbak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint viszont nem kell aggódni: az árnövekedés nem lehet több 1–4 százaléknál. Állítják ezt külföldi példák alapján: az útdíj bevezetése után ugyanis a lengyeleknél és a szlovákoknál sem volt jelentős a drágulás.

Az is előfordulhat, hogy az útdíj bevezetése miatt kikerülnek minket a külföldi fuvarozók. A használatarányos díj bevezetői szerint azonban ez nem valószínű, hiszen eddig is fizetni kellett az autópálya-használatért, ráadásul – mivel európai irányelvről van szó – azokban az uniós országban is bevezetik ezt a díjat, ahol ma még nincs. Kérdés inkább, miként fizetnek a külföldiek, és főleg milyen valutában: a rendszer ugyanis egyelőre az eurót nem, csak a forintot „ismeri”.
Az útdíj bevezetésével várhatóan megváltozik a termékek utaztatásának módja is: kevesebb terhelés érné az utakat, több a vasúti síneket és a folyamokat.