Változó széljárás a németeknél

A számos veszélyt rejtő atomerőművek helyébe 2020-ig 60 ezer új széltorony építését tervezik. Az Alpok erdeibe, festői szépségű lankáira, sőt még a környezetvédelmi szempontból szigorúan védett területekre is szélturbinák kerülhetnek. Ám a németek nemcsak a környezet túlterhelése miatt egyre elégedetlenebbek az új tervezettel: a mind magasabbra törő, esetenként a 180 métert is elérő széltornyok mellett a megújuló energia telepítési költségei is az egekben járnak, a kivitelezés költségeit pedig az adófizetők állják.

A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után Angela Merkel és kormánya gyors döntés eredményeként bezárta Németország nyolc nukleáris erőművét, és a hangsúlyt az úgynevezett Energiewende program részeként a megújuló energiaberuházásokra helyezte, mind a 16 szövetségi állam buzgó egyetértésében. Brandenburg tartománya például a tervek szerint két százalékkal növeli a szélfarmoknak szánt területeinek nagyságát, Rajna-Pfalz a szélparkok által kibocsátott energia megduplázását, a szelesebb Észak-Rajna-Westfália pedig triplázását vállalta. Berlin nem titkolt célja, hogy a szélenergia mennyiségét 31 ezer megawattról 45 ezerre növelje a következő hét évben, 2050-re pedig ma még elképzelhetetlennek hangzó 85 ezer megawatt energiát remélnek a kedvező széljárástól.

A nagyszabású tervek kivitelezése azonban nem mindenben felel meg az Európai Unió elvárásainak. Az Euró¬pai Bizottság eljárás indítását tervezi Németországgal szemben, mivel annak megújuló energiaszabályozása sérti az unióban érvényes versenyszabályokat. A német törvények értelmében a hazai elektromosáram-felhasználók pótdíjat kötelesek fizetni, melyet a megújuló energiatermelés finanszírozására fordítanak. Ami az unió versenybiztosának, Joaquin Almuniának nem tetszik, az az, hogy egyes nagy energiaigényű német vállalatok mentességet élveznek a díjfizetés alól, ez pedig ellentétes az EU-ban alkalmazott versenyjoggal. Az eljárás megindításával az uniós biztosnak nem pusztán a kiváltságok megszüntetése a célja, ennél jóval többet akar. Arra szeretné kötelezni a gyanúba keveredett cégeket, hogy akár évekre visszamenőleg fizessék vissza a jogtalanul elengedett díjakat. A költségvetésbe befolyó összeg nem lenne csekély, ugyanis feltételezések szerint közel 4500 vállalat lehet érintett az ügyben. A német energiaügyi miniszter az ellenzéki Zöldek kérdésére válaszolva elismerte, hogy még golfklubok is mentesültek a díjfizetési kötelezettség alól.

A mentességeket nem élvezők felháborodása is érthető, hiszen a zöldenergia terjedésével párhuzamosan egyre nagyobb teher hárul a német elektromos áram ipari felhasználóira. Míg 2006-ben egy megawattóra villanyáramért alig több mint 90 dollárt (20 ezer Ft) kellett fizetniük, 2011-ben ugyanennyi áram már 157 dollárba (35 ezer Ft) került. A rossz közérzetet fokozza, hogy a német áram nemzetközi összehasonlításban is igen drága. Az Egyesült Államokban például öt év alatt alig változott az ipari áram ára, 60-70 dollár között mozgott.