Detroit becsődölt!

Pedig nem is olyan rég, 2011-ben Dave Bing, az autóipar egykori fellegvárának polgármestere még a „Remény városa” szalagcímmel került a Forbes magazin címlapjára. Az évtizedek óta hanyatló nagyváros vezetője akkor arról beszélt, hogy az észak-amerikai település túljutott a mélyponton, a túlélés sikerült, jöhet a fordulat. Alig telt el két év, és – mintegy előrevetítve a bajt – a Forbes idén februárban „Amerika legnyomorúságosabb városai” címen közölt összeállításában már az élen végzett az egykor szebb napokat is megélt település.

Detroit problémái nem újak, négy évtizedes mélyrepülés ért véget a csődbejelentéssel. Ez a település az amerikai autóipar válságának legnagyobb vesztese. 16 százalékos mutatójával a munkanélküliség szintje magasabb, mint valaha, az egy lakosra jutó erőszakos bűncselekmények száma Amerika-szerte itt a legnagyobb. Az ingatlanárak történelmi mélypontra zuhantak, az elmúlt három évben átlagosan 35 százalékkal kevesebbet érnek az elvándorlók egykori otthonai. A munkanélküliség miatti migráció következtében a népesség 2000 és 2010 között negyedével csökkent. Detroit az USA egyik legnagyobb városából mára a 18. lett – alig több mint 700 ezren lakják a valamikori 1,8 milliós települést.

Detroit a múlt hónapban azt követően jelentett csődöt, hogy Kevyn Orr válságmenedzser közölte, sikertelenül zárultak a kötvényesekkel, a nyugdíjalapokkal és az egyéb hitelezőkkel folytatott bírósági tárgyalások. Pedig Barack Obama 2009-ben egy 80 milliárd dolláros mentőövvel egyszer már kihúzta a bajból a helyi autóipart, ennek jótékony hatása azonban nem bizonyult tartósnak. Orr szerint a város technikai¬lag fizetésképtelen, hiszen már a városi nyugdíjalap felé teljesítendő, legutóbbi, 40 milliós fizetési kötelezettségének sem tudott eleget tenni. A csődvédelem nem tekinthető rendkívüli eseménynek az Egyesült Államokban, csak tavaly három kaliforniai város – Stockton, Mammoth Lakes és San Bernardino – kérte ezt az eljárást. De az ő tartozásuk a közelében sincs annak a 18,5 milliárd dollárnyi (4440 milliárd Ft) adósságnak, amely végül maga alá gyűrte a michigani várost. Ebből a hatalmas összegből 12 milliárd dollár a fedezetlen adósság; ami azt jelenti, hogy a hitelezők a pénzüknek csak egy részét kapják meg, azt azonban nem tudni, pontosan mikor és mennyit. A csődvédelem első lépéseként csődbiz–tost neveznek ki, a város költségcsökkentési tervet kap, az elbocsátások pedig borítékolhatók. A csődvédelem egyébként nem azt jelenti, hogy Detroitnak végleg befellegzett, Dave Bing polgármester jelezte, a város nem fizetésképtelen – 6,5 milliárd dollárnyira rúgnak eszköztartalékai –, a közalkalmazottak megkapják a havi bérüket. Arra már nem tért ki a város első embere, hogy meddig tart a kétes „biztonság”.

Reménykeltő, hogy a General Motors bejelentette, csőd ide vagy oda, marad Detroitban. A kilábalás persze nem egyik napról a másikra várható, már ha egyáltalán sikerül kikecmeregni a pénzügyi kátyúból. Az ügy akár évekig is elhúzódhat a bíróságon a hitelezők és a város között. A befektetők joggal tartanak attól, hogy több amerikai városban is beüt a krach. Az adósságfelhalmozás Chicagóban, New Yorkban és San Diegóban is egyre nagyobb méreteket öltött az elmúlt években.