Obama és Putyin: rossz passzban vannak

A júniusban Észak-Írországban megtartott G8-csúcson még sikerült egy asztalhoz ültetni a két vezetőt, ám az utóbbi hónapok orosz baklövései jó alkalmat teremtettek ahhoz, hogy a sértett amerikai dühösen becsapja maga mögött a Kreml ajtaját.

Az Egyesült Államok tiltott adatgyűjtéseit kiszivárogtató Edward Snowden ügye adta az utolsó lökést ahhoz, hogy Barack Obama hátat fordítson a szibériai medvevadásznak. Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin nemrégiben még arról beszélt, nem hagyja, hogy a kémügy árnyékot vessen a két ország súrlódásoktól nem mentes viszonyára, Moszkva a minap mégis egy évre szóló, meghosszabbítható menedékjogot adott az amerikai informatikusnak. Az Egyesült Államok volt külügyminisztere, Condoleeza Rice szerint – ahogy egy hírtelevíziónak adott interjúban fogalmazott – Snowden szabadon engedése felért az amerikaiak arculcsapásával. A ten¬gerentúliak képére azonban nemcsak a diplomáciailag ésszerűtlen pofon fagyasztotta az udvarias mosolyt. Régóta nézik rossz szemmel a Duma által is támogatott, intézményesített homofóbiát. Az orosz törvényhozás például rendeletben akarja tiltani az iskolai oktatás keretein beül a homoszexualitás¬ról szóló felvilágosítást, a felső vezetésnek a homofóbiát nemhogy megtűrő, de nyíltan támogató magatartása pedig olaj a tűzre: az elmúlt hónapokban Oroszország-szerte megszaporodtak a melegek elleni nyilvános támadások. Nézőpont kérdése ugyan, de mindez alapvetően belügy, még ha azonosulni nem is lehet a módszerekkel. Ám az oroszok külpolitikai kérdésekben is képesek Washington orra alá borsot törni. Moszkva ugyanis sorra vétózta meg a Szíriát elítélő ENSZ-határozatokat a Biztonsági Tanácsban, és Bassár el-Aszad szíriai elnök szövetségesként tekinthet Moszkvára. Hillary Clinton egyenesen azzal vádolta meg az orosz vezetést, hogy vér tapad a kezükhöz, amiért nem szavazták meg a szíriai diktátor rezsimje elleni ENSZ-határozatot.

Az oroszok és amerikaiak közötti feszültségek láttán időről időre szokás hidegháborús hasonlatokkal élni, ez most is megtörtént a világsajtóban. Ám a hangos és látványos elemeket nem mellőző erőfitogtatás mögött némi józanság is rejtőzik, ha csak haloványan is. A két ország védelmi és külügyminiszterei épp a múlt héten ültek le tárgyalni egymással Washingtonban, és igyekeztek diplomatikusan – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaival élve –, felnőttként kezelni a helyzetet.