Választás előtt a csehek?

A Milos Zeman államfő által kinevezett miniszterelnök és szakértői kormánya múlt szerdán nem kapta meg a parlamenti alsóház bizalmát. Rusnok jelezte, e hét keddjén benyújtja lemondását a köztársasági elnöknek. Közben a parlament három pártja – a szociáldemokraták (ODS), a kommunisták és a konzervatív TOP 09 – megegyezett abban, hogy kezdeményezik a parlament feloszlatását. Ehhez a 200 tagú alsóház 120 képviselőjének igenjére van szükség. Ha a parlament megszavazza a szükséges határozatot, az államfőnek fel kell oszlatnia az alsóházat és új választást kell kiírnia, amelyet 60 napon belül kell megtartani. Ugyan az alkotmány nem tartalmaz időhatárt, meddig kell Zemannak feloszlatnia a képviselőházat, ha az meghozza a megfelelő döntést. Bizonytalansági tényező, hogy az előre hozott választás több pártnak és képviselőnek sem érdeke, így az is kérdéses, lesz-e egyáltalán előrehozott képviselőházi választás Csehországban.

„Az önfeloszlatást szorgalmazó koalíció – TOP 09, CSSD, KSCM, Közügyek – szilárdnak tűnik. Az a tudat azonban, hogy a TOP 09 rövid időn belül kétszer tett 180 fokos fordulatot, míg az ODS lelkesedése a választásokért alig tíz órát bírt ki, óvatosságra int” – írta az egyik vezető gazdasági lap.

A Median közvélemény-kutató intézet az elmúlt hét második felében készített országos felmérése szerint a megkérdezettek 72 százaléka állította, hogy a jelenlegi belpolitikai válságot a képviselőház feloszlatásával és előre hozott választás megtartásával kellene megoldani. Szociológusok úgy vélik: ha most kerülne sor az idő előtti választásra, az a baloldal javára jelentősen átalakíthatná a politikai erőteret.