Dr. Tóth László: Az ember képes földrengést okozni

– Olyan érzése van az embernek, mintha egyre több földrengésről hallanánk…
– Mert valóban egyre többnek a híre jut el hozzánk. Az internet, a televízió ma már házhoz szállítja a szörnyű képeket, mindenről azonnal értesülünk. A kereskedelmi tévék híradóit nézve nem az az érzésünk, mintha az egész nap balesetekből és bűnügyekből állna?!

– Van okunk megijedni?
– Nincs. Határozottan azt az álláspontot képviselem, hogy sem több, sem erősebb földrengések nem várhatóak, mint korábban átlagban. A szakmabeliek 80-90 százaléka így gondolja.

– Miért ilyen biztos benne?
– A földrengések kiváltó okát, természetét pontosan ismerjük, úgyhogy az alapján belátható: ez egyszerűen nem lehetséges. Gyakran mondjuk, hogy felgyorsult világban élünk – na de a Föld mélyében ettől még nem „pörögnek fel” a folyamatok! A földkéreg töredezett darabjai évmilliók óta közelednek, távolodnak egymástól. Ezen mozgások közben a földkéregben feszültség keletkezik, az deformálódik, és kisebb-nagyobb reccsenések formájában eltörik. A földrengés: „csak” egy jelzés. Olyan, mint a láz. Míg az egyiket betegség okozza, a másikat a Föld mélyén zajló, rendkívül stabil folyamatok. Amelyek számban és méretben szinte állandóak.

– Hogy kell ezt érteni?
– Pontosan tudjuk, hogy világszerte mennyi földrengés fordul elő. Vagyis meghatározható az éves gyakoriságuk: 2-es magnitúdójú egymillió, 3-as százezer, 4-es tizenkétezer, 5-ös kétezer, 6-os kétszáz, 7-es húsz, 8-as három. A 9-es esélye kevesebb mint 1.

– Mennyire megbízhatóan stabilak ezek a földkéregmozgások?!
– Ezek ma már hajszálpontosan mérhetőek. Vegyük a Kárpát-medencét, amely az Adria irányából nyomódik össze: évente 0,1 milliméterrel. Vagyis tízezer év alatt 1 métert, tízmillió év alatt 1 kilométert deformálódik.

– De az ember mindenre képes…
– Valóban, az ember képes földrengést okozni. Például nagy mennyiségű folyadékot pumpálnak a régi olajkutakba, hogy fokozzák a termelést – ezzel töréseket okozhatnak a földkéregben, vagy legalábbis siettethetik a természetes folyamatot. Ugyanezzel járhat a nagy víztározók feltöltése. A Níluson emelt asszuáni főgát 3600 méter hosszú, 980 méter széles az alapjánál, 40 a tetején, és 111 méter magas. 43 millió köbméter anyagot tartalmaz. Másodpercenként maximálisan 11 ezer köbméter víz tud keresztülfolyni rajta. Ez komoly terhelést jelentett a földkéregre – 6-os magnitúdójú rengéseket okozott. Sokan tévesen úgy fogalmaznak, hogy az atomrobbantások földrengéseket váltanak ki. Az atomrobbantás: maga a földrengés. Mivel a szeizmográfok érzékelik, így tudjuk ellenőrizni az atomcsendegyezmény betartását.

– A magnitúdó szót használta megint. Hogyan mérik a földrengéseket?
– A 12 fokozatú Mercalli-skála az intenzitása, a felszínen okozott hatása szerint – csak ijedtséget okozott, felborult a váza, épületek dőltek össze stb. – sorolja be őket. A közismertebb Richter-rendszer a földrengésnek a fészekben felszabaduló energiával arányos, tényleges fizikai méretét mutatja, egy logaritmikus skála szerint. Az erősség mérőszáma a magnitúdó; egy fokozatnövekedés mintegy 32-szeres energianövekedést jelent. Vagyis a hatványozódás azt jelenti, hogy például egy 6-os magnitúdójú rengés kb. ezerszer erősebb, mint egy 4-es.

– Összehasonlításképpen mondana néhány példát arra, mekkora energiák szabadulnak fel?
– Egy nagy villámcsapás felér egy 3-as magnitúdójú földrengéssel, egy átlagos tornádó majdnem 5-össel. Egy 4,5-es földrengés során felszabaduló energia az 1945. ¬augusztus 9-én Nagasakiban ledobott, 20 kilotonnás atombomba hatásának felel meg. A világ legnagyobb nukleáris tesztrobbantása és egy 8-as földrengés egyaránt 5,75 x 1018 Joule energiát szabadít fel. Az eddig műszeresen megfigyelt legnagyobb földrengés magnitúdója 9,5 körül volt 1960-ban Chilében – ez 66 millió nagasaki méretű atombomba energiájával volt egyenértékű.

– Az egyre érzékenyebb műszerekkel képesek előre jelezni, hogy mikor, hol és mekkora földrengés várható?
– A hármat együtt nem lehet. Két kérdésre tudunk válaszolni: a földkéreg mozgásai alapján hol és mekkora földrengésre lehet számítani. Az idejét csak statisztikai alapon tippelhetjük meg. Magyarországon évente 100-120 földrengést regisztrálunk, ebből csupán 5-10 érezhető. Az eddigiek alapján az valószínűsíthető, hogy 20 évente szenvedünk el komolyabb károkat okozó földmozgást, és 150 évente egy 6-os magnitúdójút. De hogy egészen pontosan mikor jön a következő, arra nincs válaszunk. Kaliforniában, a Szent András törésvonal mentén – a világ egyik legveszélyesebb részén – is legfeljebb olyan előrejelzést adnak, hogy mondjuk az elkövetkezendő tíz évben 60 százaléknál több a valószínűsége egy nagyobb földrengésnek.

– Az önök előrejelzésének felelőssége jóval nagyobb, mint a meteorológusoké!
– Így igaz, valóban nem tragédia, hogy most akkor viszünk esernyőt vagy sem. Ám óriási pánikot okozna egy olyan kijelentés, hogy Budapesten úgy két hónap múlva nagy földrengés várható. Az épületek ekkor már aligha menthetők, az embereket pedig mégse költöztethetik ki sátrakba bizonytalan időre. Marad tehát a statisztika adta biztonságérzetünk. Nálunk eddig maximum 6,5-est mértek, nem kell rettegésben élnünk. Megjegyzem: létezik Magyarországnak is földrengés-várhatósági térképe, ezen az látszik, hogy például Nagykanizsa környékén nagyobb eséllyel mozoghat a csillár.

– Apropó, épületek! Van arra építési szabály, mit kell kibírniuk?
– Az Európai Unióban létezik egy földrengés-biztonsági szabvány: úgy kell építkezni, hogy az épület az adott helyen ötven év alatt 10 százalékos valószínűséggel előforduló földrengést kibírjon. A kontinensen a legveszélyesebb vidékek Romániában, Törökországban, Görögországban, a Balkánon és Olaszországban találhatók – hazánk nem sorolható ide.

– Emlékszem, hogy 2011 márciusában Japánban, a fukusimai atomreaktor-baleset után sokan azt kérték számon, miért nem bírta ki az építmény a 9-es földrengést és a szökőárat…
– Sehol nem lehet egy ilyen mértékű vészforgatókönyv szerint építkezni, ez egyszerűen nem érné meg! Gátat sem építünk olyan magasra, amely ezerévente egyszer előforduló árvizet is kibír. Valakiknek persze mindenkor el kell dönteni, hogy mekkora kockázatot vállalnak. Ha egy lakóház élettartama úgy ötven év, akkor ötven év helyi statisztikája lehet a reális kiindulási alap.

– Mitől függ a földrengés pusztításának mértéke?
– Leginkább épített emberi környezetben képes tarolni. Katasztrofális tud lenni már egy 5-ös magnitúdójú is egy városban; például az olaszországi Assisi környékén sokan haltak meg, épületek sora dőlt össze. Nálunk is hónapokig hír volt 1985-ben az 5-ös berhidai rengés, mert kuriózumnak számított. 2004 karácsonyán sem maga a szumátrai tenger alatti földrengés okozta a tragédiát, hanem a kialakult cunami érte el a partot és ott tarolt.

– Ön élt már át földrengést?
– A szeizmológusoknál ez nem „vizsgafeladat”. Nekem megadatott. A legnagyobbat Japánban éltem át, picit ijesztő volt, ahogy mozgott a föld a lábam alatt. De ottani mércével mérve nem számított komolynak. A japánok csak legyintettek: hozzá lehet szokni.

– Rebesgetik, hogy egyes állatok megérzik a földrengést. Osztja ezt a nézetet?
– Kétségtelen, hogy némely állat kifinomultabb érzékszervvel rendelkezik, mint az ember. Még azt is aláírom, hogy érzékelhetik az esetleges finom előrengéseket vagy a gázkibocsátásokat. Japánban például halak viselkedését tanulmányozták; egyszer egybeesett a nyugtalanabb mozgásuk a rengésekkel, máskor meg nem. Az emberek ugyebár utólag magyarázzák meg, hogy Bodri a földrengést érezte meg előző nap – de tessék mondani, Bodri előtte sosem nyüszített?!