Kétes hírű üzletek

Mintha az égiek is a kishantosiakkal volnának – legalábbis ezen a napon bizonyosan. Tegnap még zuhogott, ma már süt a nap. Ez persze az alaposan felázott talajon a gépi vetéshez még mindig kevés lenne, de nem a kézihez! Márpedig ma, október 17-én erre kerül sor a 452 hektár alapterületű vidékfejlesztési központban.

Mielőtt még bárki is feltételezné, hogy az amúgy legkorszerűbb mezőgazdasági gépparkkal rendelkező mintagazdaság visszatért a hagyományos vetési módhoz, sietek leszögezni: ez koránt sincs így. Csupán ezen a napon vetnek kézzel, jelképesen, ám nem csupán ők, hanem a velük rokonszenvezők egy csoportja is. Mert mostanára már több tucat civil szervezet és több száz magánszemély aláírásával is kifejezte: nem ért egyet a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ellehetetlenítésével.

A német kormány segítségével még a kilencvenes években alapított gazdaság arra hivatott, hogy bizonyítsa: szántóföldi méretekben is van létjogosultsága a biogazdálkodásnak, nem csupán a kiskertekben. S nemcsak bizonyítja, hanem tapasztalatait az érdeklődő gazdákkal népfőiskolai keretek között meg is osztja a keletkező haszonból – elvégre nonprofit formában működő cégről van szó. Azt a több száz fiatalt pedig, aki az évek során még mélyebb tudásra vágyott, a gazdaság a dániai kapcsolatai révén külföldi tapasztalatszerzési lehetőséghez is juttatta – köztük a házasodás révén azóta miniszterelnöki rokonságba került három Tiborcz testvért is…

A bemutató biogazdaság bérleti szerződése ebben az évben lejár, ám a pályázásuk ellenére mégsem folytathatják munkájukat, mivel a területük döntő részét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nyolc magánszemélynek, illetve cégnek ítélte. A helybeli gazdák viszont, akik jól ismerik a bio¬gazdaság tevékenységét, nem is nyújtottak be pályázatot:
– Kishantos szétverése nem a közösség érdeke – indokolja a pályázástól való tartózkodásának okát a jelképes vetésen ugyancsak részt vevő helyi gazda, Kovács István.

Olyanok viszont részt kértek – és kaptak – a gazdaságból, akiknek a földműveléshez vajmi kevés közük van, hívja fel a figyelmemet Ács Sándorné, a gazdaság egyik ügyvezetője a www.kishantos.hu honlapra, ahol a nyertesekről részletes ismertetőt olvashatunk. Itt található meg az a panaszlevél is, amelyet az ügyészség tanácsára az illetékes miniszternek címeztek. A vidékfejlesztési központ egyébként soha egyetlen fillér bér¬letidíj-tartozást sem halmozott fel. Ez utóbbit azért is hangsúlyozza Ácsné, mert a minisztérium a közleményében lényegében ezzel indokolta a döntést.

A kishantosi biogazdaságot a Szabad Föld olvasóinak már tavasszal bemutattuk. A mostani tájékoztatónak az ad aktualitást, hogy a területről a jelenlegi használóknak néhány nap múlva le kell – kellene – vonulniuk.

– Egy olyan gazdaságot felszámolni, amelyik a legszigorúbb biominősítésnek, a Bio Suisse-nek is megfelel, egyszerűen bűn – sorolta a megszüntetésellenes érvek élén állót Rodics Katalin, a tiltakozó szervezetekhez csatlakozó és a döntés visszafordíthatóságában bízó Greenpeace kampányfelelőse a vetést megelőző sajtótájékoztatón.

– Ez volt az utolsó csepp a pohárban – indokolta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója, miért is csatlakoztak a tiltakozókhoz. – A „kis¬hantosi ügy” ugyanis nemcsak arról szól, hogy ki használja a földet, hanem arról is, hogy milyen művelési móddal, mennyire fenntarthatóan teszi ezt.

Vet-e hullámokat, és mekkorákat a pohárból kicsordult víz, az az elkövetkező hetekben dől el. Az viszont már most is bizonyos: a kishantosiak, immár a Greenpeace támogatásával megerősítve, nem fogják könnyen adni magukat. A környezetvédők az elmúlt napokban az őszi zöldtrágyázásra szánt egyik táblán „SAVE KISHANTOS” – szabadon fordítva: Mentsük meg Kishantost! – légi felvételen jól kivehető felhívást formáltak. Az, hogy a szigorúan erőszakmentes Greenpeace-nek a gazdaság megmentése érdekében milyen terveik vannak még, egyelőre maradjon jótékony homályban…

Környezetünk lehet a legfőbb vesztese annak a pályázatnak is, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága írt ki, és amely során a Pro Vértes Nonprofit Zrt. elveszített az eddig kezelésében lévő területből 238 hektárt. A bérleti jogot egy évtizedre egy ugyancsak Fejér megyei csákváriakból összeállt polgárjogi társaság nyerte el, szemben a terület eddigi használójával, egy ezer jószágot – egyebek között 700 szürke marhát – gondozó nonprofit, vagyis a hasznot folyamatosan a saját tevékenységébe visszaforgató céggel. Viszló Levente, a vesztes nonprofit zrt. vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a terület a természetvédelem szempontjából rendkívül értékes – és egyben kényes –, ezért a hagyományos állattartásra alkalmatlan, mivel azt a természet érdekeivel is össze kell hangolni. A döntés megváltoztatása érdekében egyébként bírósághoz fordul, hiszen a pályázat kiírásakor még érvényben lévő elő-haszonbérleti jog megillette volna.

A pályázat eredménye egyébként megelőlegezhető volt, ugyanis Viszló Levente neve szerepelt a másfél évvel ezelőtti, hírhedtté vált, úgynevezett napraforgó-blogbejegyzésben. Ebben a földügyek visszásságai miatt az államtitkári tisztéről lemondó Ángyán Józsefet próbálták lejáratni. Bár a blogban közzétett valótlanságok miatt az azokat átvevő hivatalos hírügynökség megkövette a volt államtitkárt, sejteni lehetett, hogy a benne említett Viszló Leventére is rossz idők várnak – akárcsak a kishantosi gazdaságot vezető és a blogban szintén szereplő Ács Sándornéra.

Perrel kényszerítette ki a Blikk című napilap az NFA-tól azt a listát, amelyen azok szerepelnek, akik pályázás nélkül juthattak állami földekhez.

A névsorban több országgyűlési képviselő is szerepel, köztük a békéscsabai alpolgármester, Hanó Miklós, aki az általa is irányított város határában kapott földet. Örvendi László honatya, a Nagyhegyesi Gazda Kft. résztulajdonosa két köztulajdonban lévő birtokhoz jutott. Ugyancsak két állami birtokból húz hasznot pályázat nélkül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Dövényben Daher Pierre országgyűlési képviselő felesége, Daher Rima. Hét birtokhoz jutott Cegléden pályázat nélkül a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., ahol Földi László országgyűlési képviselő felügyelőbizottsági tag. Tóth József honatya az Agrocentina Kft. résztulajdonosaként a Heves megyei Tiszanánán 29 birtoktest jövedelméből húz hasznot – miközben pályáznia sem kellett rá. Ám az olimpiai bajnok (hogy egy termőföldek juttatásában elhíresült férfiú halhatatlan szóösszetételét kölcsönözzük) Farkas Sándor országgyűlési képviselő, aki a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. résztulajdonosaként a Csongrád megyei Eperjesen és Fábiánsebestyénben nem kevesebb mint 82 állami tulajdonú birtoktest boldog bérlője – anélkül, hogy pályázaton összemérette volna ajánlatát más gazdákéval.

Az már csak hab a tortán, hogy Tápiószentmártonban szintén pályázás nélkül jutott bérleményhez köztulajdonban lévő földterületből az Aranyszarvas Zrt. A cég résztulajdonosa Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárállamtitkára.