Sztálingrád három dimenzióban is látható lesz

A film öt szovjet katona hadszíntéri barátságát ábrázolja, akik Sztálingrádban egy stratégiailag fontos házat védenek a sokkal jobban felszerelt náci katonákkal szemben. A történet egyik vitatott szála egy orosz nő és egy német tiszt szerelmét mutatja be, melyben az ellenséges tisztnek rokonszenves a személyisége. – Nagyon lényeges volt, hogy a németeket ne rajzfilmfiguraként ábrázoljuk – hangsúlyozta Bondarcsuk a film sajtókonferenciáján.

Az alkotás részben Vaszilij Grosszman Élet és sors című, 1959-es – sokak szerint a XX. század Háború és békéjének számító – nagyszabású történelmi regényén alapul, mely a szovjet érában sokáig nem jelenhetett meg, csak a peresztrojka korszakában került a könyvesboltokba.

Az 1942 augusztusában kezdődött és 1943 februárjában – a bekerített német hadseregcsoport teljes vereségével – véget ért sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a háború fordulópontjaként vonult be a világtörténelembe. A harcokban csak a szovjet oldalon több mint egymillió katona esett el.

Bondarcsuk térhatású filmjében úgy tűnik, mintha a német bombázók egyenesen a nézőkre tüzelnének, majd lángolva zuhannak le, miközben fekete hamueső borítja be a filmvásznat.

Sztálingrádot a háború után újjáépítették, és 1961-ben nevét Volgográddá változtatták. Fjodor Bondarcsuk apja, Szergej Bondarcsuk 1969-ben a Háború és béke című filmjével nyerte el az Oscar-díjat.